Az áttérést eredetileg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) javasolta. Ez aztán később bekerült a Kósa Lajos és Rogán Antal fideszes képviselők által kezdeményezett – a bajba jutott lakáshitelesek problémáinak enyhítését célzó – törvényjavaslatba, melyet az Országgyűlés már el is fogadott. Két hitelintézet, az MKB Bank és a UniCredit Bank már a javaslat elfogadása előtt bevezette bizonyos hiteleinek törlesztésekor a deviza-középárfolyam alkalmazását. Decembertől azonban minden bank devizaalapú lakáskölcsöneire kiterjed a szabály. A bankok többsége korábban valutaeladási árfolyamon számolta át a törlesztőrészletet, ez bankonként eltérően néhány százalékkal magasabb, mint az új szabály szerint fizetendő összeg.
Az OTP Bank a meglévő devizaalapú lakáshitelek december 12-től teljesített törlesztéseinél, az elő- és végtörlesztéseknél, a díj- és költségteljesítéseknél használja a valutaeladási árfolyam helyett a középárfolyamot – közölte lapunkkal a hitelintézet. Így a január 4-én esedékes következő havi törlesztőrészletet is már középárfolyamon állapítják meg, ez megközelítőleg 1 százalékkal lesz kisebb, mint ha eladási árfolyamot alkalmazna a bank.
A hitelintézet hangsúlyozza, hogy a középárfolyam kötelező alkalmazásából származó veszteséget – a magatartási kódex elveivel összhangban – nem kívánja áthárítani ügyfeleire. A veszteséget viszonylag mérsékeltnek tartják, mert már a jogszabály hatálybalépését megelőzően is a piacon elérhető egyik legkedvezőbb árfolyamon váltották át a devizát, és a bank devizaalapú lakáshiteleinek aránya a teljes lakáshitel-portfólión belül – a szektorra jellemző 65-70 százalékos arány helyett – kevesebb mint 45 százalék.
Decembertől 2 százalékkal csökkentek a K&H Banknál a devizaalapú lakáshitelek törlesztőrészletei. A hitelintézet ugyanis december 11-től az általa jegyzett deviza I. eladási árfolyam helyett deviza I. középárfolyammal váltja át az ilyen hitelek törlesztőrészleteit. Mivel a K&H deviza I. középárfolyam 2 százalékkal alacsonyabb, mint a K&H deviza I. eladási árfolyam, ezért a hitelek törlesztőrészletei is ennyivel csökkennek.
A Raiffeisen Banknál egy százalékkal mérséklődnek december 13-tól a devizaalapú lakáshitelek törlesztőrészletei minden egyéb feltétel változatlansága esetén. A hitelintézetnél a december 13-án kezdődő kamatperióduson belül már a középárfolyammal számolnak.
Egy átlagos hitelnél havi 1200-1500 forint megtakarítást jelent az UniCredit Bank ügyfeleinek, hogy középárfolyamon számolja át a devizaalapú lakáshiteleket. Mivel a hitelintézet elébe ment a jogszabályban előírt változásoknak, a svájcifrank-alapú lakáshiteles ügyfelek már július óta deviza-középárfolyamon fizethetik a törlesztőrészleteket. A bank a törvényi módosítás értelmében az euróalapú lakáshiteles ügyfeleire is kiterjeszti a lehetőséget, és a deviza-középárfolyamon számolja át a törlesztőrészleteket.
Az MKB Bank november 27-étől valamennyi konverziót igénylő hitelügylettel kapcsolatos tétel, így a törlesztőrészletek mellett a jutalékok és az előtörlesztések elszámolásakor saját spot kereskedelmi középárfolyamát alkalmazza. Szerintük pontosan nem határozható meg, hogy ez mennyivel olcsóbb a korábbi gyakorlatnál. Ám úgy vélik, hogy a változás alapvetően azon ügyfeleknek kedvez, akik magasabb törlesztőrészletet fizetnek, vagy nagyobb összegű elő- vagy végtörlesztést hajtanak végre.
A hitelintézet már július 26-tól kezdve a jegybanki középárfolyamon számolja el a havi törlesztőrészletet valamennyi szerződésszerűen teljesítő, svájci frankban nyilvántartott hitellel rendelkező ügyfele esetében. Az MKB Banknál úgy vélik, hogy a változással a hitelintézet is jól jár, ugyanis a kieső jövedelmet az ügyfelek fizetőképességének javulása, a nem teljesítő portfólió zsugorodása ellensúlyozni tudja.
Az Erste Bank az előírás alapján decembertől alkalmazza a középárfolyamos szabályt. Az elmúlt fél évben a bank már a nehezebb gazdasági helyzetre és a magas árfolyamra való tekintettel folyamatosan kedvezményesen váltotta a svájcifrank-alapú törlesztőrészleteket forintra. Ezért a nyereség szempontjából a középárfolyamos törlesztésnek nincs az eddigi fél évhez képest jelentős hatása.
A vételi és eladási árfolyamok között devizáknál a különbség csak néhány tized százaléknyi, a valutánál viszont az eltérés általában 3-6 százalék, mert a készpénz előírások szerinti tartása és kezelése nagyon költséges tevékenység.
A vételi és eladási árfolyamok között devizáknál a különbség csak néhány tized százaléknyi, a valutánál viszont az eltérés általában 3-6 százalék, mert a készpénz előírások szerinti tartása és kezelése nagyon költséges tevékenység. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.