Konzervatívak a magyarok

Befektetés. Megváltoztatta a lakosság megtakarításokhoz való hozzáállását a válság, az emberek óvatosabbá, kockázatkerülőbbé váltak – egyebek között erre világít rá az a kutatás, amelyet az OTP Alapkezelő megbízásából készítettek a lakosság pénzügyi kultúrájáról. Az eredmények azt mutatják, a hazai, megtakarítással rendelkező lakosság pénzügyi kérdésekben erősen konzervatív az eszközválasztás terén. A megkérdezett ötszáz, valamilyen megtakarítással rendelkező válaszadó átlagosan pénzállománya több mint felét tartja valamelyik bankban, jellemzően betétlekötés formájában. A magasabb kockázatú részvények és más értékpapírok aránya mindössze 11 százalék volt, míg a „párnacihában” tartott készpénzállomány 24 százalékot tett ki – ismertette az eredményeket Törőcsik Mária, a kutatást végző Pécsi Tudományegyetem professzora.

A bankbetétek népszerűségéhez nagyban hozzájárult, hogy a lakosság ezeket tartja a legegyszerűbb befektetési formának. A legnagyobb hozamra ugyanakkor a részvényeknél számítanak. A befektetési alapokat tartják a legbonyolultabb termékeknek, miközben az életbiztosításokat érzik a legjobb kompromisszumnak a megtakarítási palettán.

A válság után a lakosság számára a biztonság, a kockázatkerülés fontosabb lett a várható hozamnál. A megtakarítással rendelkezők csaknem felének a legfőbb szempont egy befektetési döntésnél a biztonság (a budapestiek körében az arány még magasabb, 62 százalék), a válaszadók kevesebb mint harmada jelölte csak meg elsőrendű szempontként a várható nyereséget. A pénzügyi piac magasan legmegbízhatóbb szereplőjének az OTP Bankot tartják, a válaszadók több mint harmada említette az első helyen, kétharmaduknál pedig ott van a top háromban. Az első helyen megjelölt intézmények között a második helyen az Erste szerepel, a harmadikon pedig a takarékszövetkezetek állnak.

A megtakarításokkal rendelkezők pénzügyi informáltsága és magabiztossága is meglehetősen alacsony, egy kilences skálán 4-5-ös szintre tették magukat az emberek. Ehhez képest pénzügyi tanácsadót a megkérdezettek alig negyede vesz igénybe, és mindössze 13 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a jövőben szeretne szakértőktől tanácsot kapni. A válaszadók zöme havonta 10-20 ezer forintot tud megtakarítani, igaz, vannak olyanok is, akik 100 ezer forint fölötti összeget képesek félretenni, az átlagos havi megtakarítás 28 ezer forint.

A megtakarítási célok többsége hosszú távú, vagy valamilyen általános életstratégiai célt szolgál, vagy családi tervvel, például a gyerekek jövőjével kapcsolatos. „Ennek ellenére is a rövid távra optimalizáló befektetési termékek a legnépszerűbbek” – hívta fel a figyelmet egy ellentmondásra Gáti László, az OTP Alapkezelő értékesítési és marketingigazgatója. A kutatásból egyébként kiderült, hosszabb távon szívesebben fektetnek az ügyfelek befektetési alapokba.

A fókuszcsoportos vizsgálatok során derült fény arra, milyen jelentős különbségek vannak az egyes generációk pénzügyi attitűdjei között: míg a fiatalok „jövőképüktől megfosztva” elsősorban rövid távú célokat tartanak szem előtt , addig az idősek a jólétük fenntartását tartják a legfontosabbnak. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy nyugdíjhelyzetük bizonytalanná válásával a fiatalok is szükségesnek tartják a hosszú távú befektetési stratégiák kialakítását. HB