Nem fogynak a késő adósok
A PwC igazgatója emlékeztetett arra, hogy 2008 végéig a kilencvennapos késedelembe eső lakossági hitelek aránya 3 százalék körül alakult. Azóta viszont folyamatosan és egyenletesen nő a nem fizető hitelek aránya, márciusban már a lakossági kölcsönök 8,1 százalékát tették ki. A PwC szakemberei a nyáron még arra számítottak, hogy az akkori szinten stabilizálódik ez az arány, szeptember végére azonban 10,5 százalékra emelkedett. Így a hitelportfóliók nyáron várt tetőzése helyett azok romlása folytatódott.
Bunna Gyula szerint aggasztó, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint június végén már 105 ezer fölött volt a nem fizető jelzálogalapú lakossági hitelek száma, ezért több százezer embert fenyeget a kilakoltatás lehetősége az erre vonatkozó tilalom április 15-i lezáródását követően. Így a kilencvennapos késedelembe eső lakossági jelzáloghitelek száma az idei első fél évben 13,3 ezerrel lett több, ez 14,7 százalékos növekedés. Sikertelennek bizonyul a hitel-újratárgyalások többsége is. Azok fizetőinek negyede harminc napon túli, utóbbiak körének 80-90 százaléka kilencven napon túli késedelembe esik.
A hitelek nem fizetésének egyik fő oka a munkanélküliség gyors növekedése – állítja a PwC igazgatója. A munkanélküliségi ráta 2008-ig 8 százalék alatt volt, ami ez év nyarára 12 százalék körüli szintre emelkedett. Közben a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott rossz adósok száma a 2006-os 400 ezerről 2008-ra 600 ezerre, 2010 közepére pedig 900 ezerre nőtt.
Bunna Gyula szerint a gazdasági visszaesés hatására a munkanélküliség gyorsan nőtt, egy gazdasági élénkülés viszont csak lassan csökkenti az állásnélküliek számát. Ráadásul a munkahely elvesztése vagy egy új állás megszerzése csak 8-12 hónapos átfutással hat a hitelek késedelmesség szerinti összetételére. Ezért még egy esetleges fellendülést követően is csak több hónappal kezdhet javulni a hitelportfóliók összetétele.
A nemfizetések másik fő oka a svájci frank erősödése a PwC igazgatója szerint. Ugyanis 2008 ősze előtt 140 és 170 forint között ingadozott az árfolyama; ez 2009 tavaszára már 210 forint közelébe nőtt, azóta is szinte folyamatosan 200 felett van, és érdemi csökkenés nem várható.
A hitelek jelentős részét adó svájcifrank-alapú kölcsönöknél az adósok jövedelmük egyre nagyobb hányadát kénytelenek törlesztésre fordítani. Míg 2006-ig a lakossági jövedelmek kevesebb mint 10, de még 2008-ban is csak mintegy 11 százalékát, 2010-ben már 14 százalékát vitték el a törlesztések. Ezért a késedelembe eső ügyfelek egyre magasabb jövedelmi kategóriákból kerülnek ki.
Az árfolyamváltozás másik kedvezőtlen hatása, hogy míg a lakossági hitelállomány a hitelfelvétel napján esedékes árfolyamon számolva ugyan tendenciaszerűen csökkent a 9000 milliárdos csúcsértékhez képest, addig aktuális árfolyamon 9000 és 10 000 milliárd forint között ingadozik az árfolyamtól függően.
Bunna Gyula lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az adósok késedelembe esésének két említett oka közül jelenleg a munkanélküliség a súlyosabb, mert a késedelmes hitelek között fele-fele arányban vannak a deviza- és forintalapúak. Utóbbiakat pedig nem érintette az árfolyamváltozás. Szerinte azonban később még nő az árfolyamváltozás miatt nem fizetők aránya. A PwC a környező országokban is növekvő problémának tartja a késedelmes hiteleket. A folyamat okának nevezi a munkanélküliség gyors növekedése és a nemzeti valuták hirtelen értékvesztése mellett a korábbi laza hitelezési gyakorlatot és a meglévő hitelek olcsó refinanszírozási lehetőségeinek elapadását is. Értékelésük szerint a probléma nagysága tíz kelet-közép-európai állam közül Magyarországon a hatodik legnagyobb. GIJ
Népszerűtlen hitelezés
A válság hatására a hitelek közül leginkább az áruhitelektől fordultak el az emberek – derül ki az OTP Alapkezelő megbízásából a Pécsi Tudományegyetem által végzett kutatásból.A felmérés során megkérdezett válaszadók mintegy 34,4 százaléka mondta, hogy korábban volt áruhitele, de ma már nem vesz fel ilyen kölcsönt.
A folyószámlahiteleknél 7,6 százalék azok aránya, akiknek már nincs ilyen hitelük, de még a rendkívül kockázatosnak tartott lakáshiteleknél is csak 17,4 százalék az elfordulók aránya.
A felmérés során megkérdezett válaszadók mintegy 34,4 százaléka mondta, hogy korábban volt áruhitele, de ma már nem vesz fel ilyen kölcsönt.
A folyószámlahiteleknél 7,6 százalék azok aránya, akiknek már nincs ilyen hitelük, de még a rendkívül kockázatosnak tartott lakáshiteleknél is csak 17,4 százalék az elfordulók aránya.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.