Rövidtávon, márciussal bezárólag, az alap forgatókönyv szerint még egy negyed százalékpontos kamatemelést tartunk elképzelhetőnek. Véleményünk szerint most januárban nem feltétlen indokolt a további monetáris szigorítás. Februárban már pontosabb képet alkothatunk majd a makrogazdasági folyamatokról, elsősorban az és a bérdinamika alakulásáról – írja Orosz Dániel, az AXA csoport stratégiai elemzési igazgatója.
Márciustól komoly bizonytalansági tényező, hogyan alakul át a Monetáris Tanács. Azonban távolabb tekintve nem tartjuk sem valószínűnek, sem indokoltnak, hogy éles fordulat következzen be a monetáris politikában, azaz kamatcsökkentésre középtávon sem számítunk. Ennek oka, hogy elsősorban a magas üzemanyagáraknak, valamint az élelmiszerek hónapok óta tartó drágulásának köszönhetően egyre komolyabb mértékű árszínvonal növekedés tapasztalható. Itthon a 2010 decemberi inflációs adatok a novemberi 4,2 százalékról váratlanul 4,7 százalékra ugrottak, amiből a fenti két kategória összességében mintegy 0,4 százalékpontot magyaráz.
Elméletileg az élelmiszerár- és energiaár-sokkok okozta inflációs kiugrásokra a jegybanknak nem kell feltétlen azonnal reagálnia, mivel ezek általában csak átmeneti hatások. Aggodalomra adhat azonban okot, ha ezen árnyomások időben elhúzódva jelentkeznek és fokozatosan a várakozásokba is beépülnek, netalán találkoznak a belső kereslet élénkülésével, vagy a bérköltségek növekedésével, mivel ebben az esetben együttesen komolyabb árszínvonal emelkedést gerjeszthetnek.
Ugyanakkor az élelmiszer és energiaárak növekedésével nem csupán itthon kell farkasszemet nézni. Decemberben az eurózóna inflációja, hasonló okokból két éve nem látott ütemben, 2,2 százalékra gyorsult, átlépve az EKB által figyelt, bűvös 2 százalékpontos határértéket is. Amennyiben az infláció hasonló ütemben tovább élénkül a következő hónapokban, az EKB kamatciklus fordulópontja a homályos jövőből, könnyen kézzel fogható távolságba kerülhet.
Egy kamatemelési kampányba kezdő EKB-val pedig igen valószínűtlen, hogy az MNB szembemenjen. Szintén nem véletlen, hogy a lengyel jegybank 2008 júniusa óta, most, január 19-én emelt először kamatot; a cseh központi bank pedig az elemzői várakozások szerint, ugyan alacsony bázisról, de akár a duplájára is emelheti az alapkamatot az idén.
Ebben az évben újra kell gondolni a befektetési elveket, mert a bizonytalan gazdasági és piaci kilátások a korábbinál jóval nagyobb rugalmasságot kívánnak a befektetőktől – mondta Háda Bálint a Quaestor csoport vezető elemzője sajtótájékoztatóján. Szerinte az idei év fő kockázatát az emelkedő élelmiszerárak és nyersanyagárak nyomán felpörgő infláció jelenti.
A vezető elemző szerint a tőkepiacon a „vedd meg és tartsd” stratégia már a múlté. A hosszú távú előrejelzések ugyanis nagyon bizonytalanok és a makrogazdasági előrejelzések gyakran változnak. Ezért egyre nehezebb rájuk hagyatkozni. A jelentős piaci mozgásokra pedig gyorsan kell reagálni.
Háda Bálint szerint megszűntek a kockázatmentes befektetések. Kockázatossá váltak például a hosszú lejáratú állampapírok azok számára, akik nem lejáratukig tartják meg azokat. Egy infláció visszafogását, megállítását szolgáló kamatemelés ugyanis jelentős árfolyamveszteséget okoz nekik.
További fontos tőkepiaci változás, hogy már a magánbefektetők számára is el érhetővé váltak a nyersanyagok, a vállalati kötvények és a fejlődő piacok részvényei is. A Quaestor vezető elemzője szerint az előttünk álló évben a tőkepiac főbb kockázatai közül az emelkedő élelmiszerárakat, illetve nyersanyagárakat emelte ki, amelyek költségoldali inflációt okozhatnak. Emellett tartani lehet az Egyesült Államok és Japán hitelminősítésével kapcsolatos spekulációktól is. Az Államadósság kérdése Európában is napirenden marad, mert jelentős adósságokat kell megújítani az elkövetkezendő időszakban
Magyarországon szerinte az élelmiszerek, valamint a benzin drágulása fokozatosan beépülhet az árakba és ehhez jön még a kormányzati intézkedések árfelhajtó hatása. Ezért jövőre tovább távolodhat az inflációs céltól az árindex. Ezért a Magyar Nemzeti Bank néhány hónapon keresztül folytathatja az óvatos, kisléptékű kamatemeléseket néhány hónapon keresztül.
Háda Bálint úgy vélekedett, hogy a piac a magyarországi értékpapírok és a forint értékébe már beleszámította azokat a reformokat, amelyekkel három év alatt a kormány 600 milliárd forint körüli megtakarítást akar elérni. A miniszterelnök legutóbbi utalása szerint négy területen, így a nyugdíjkiadások, a munkanélküliségi járadékok, a tömegközlekedési támogatások és a gyógyszerkassza kiadásainak lefaragása várható. Ezek olyan területek, ahol a régóta szükségszerű szerkezeti reformok végrehajtása még váratott magára. A Quaestor vezető elemzője szerint az említett átalakítások elmaradása esetén a piac csalódott lenne és nagyon megbüntetné az országot.
