Az osztalék nem drágít
A Mol igazgatósága viszont azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a társaság az idén ne fizessen osztalékot, és a tavaly elért nyereség kerüljön eredménytartalékba. Az olajtársaság vezetése elsősorban azért javasolja a nyereség visszaforgatását, mert olyan jelentős beruházásai vannak Oroszországban, Kazahsztánban, Pakisztánban, Irak kurdisztáni régiójában és Kelet-Közép-Európában, melyek jó befektetési lehetőségnek számítanak és megfelelő alapot teremtenek a 2013 utáni termelésnövekedéshez.
A Mol már az utóbbi két évben sem fizetett osztalékot. Először azért nem, mert megvásárolta az INA 22,16 százalékos részvénycsomagját, később pedig az INA pénzügyi helyzetének stabilizálása fontosabb cél volt az osztalékfizetésnél.
AZ OTP Bank és a Mol nyereségének felhasználásáról szóló bejelentések nem befolyásolták a részvények árfolyamát – mondta a Világgazdaságnak Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője. Szerinte a legnagyobb hazai bank a korábban bejelentettnek megfelelően jelképes mennyiségű osztalékot fizetett, a Molnak pedig célszerű volt saját működésébe fektetnie a nyereségét.
Háda Bálint emlékeztetett arra, hogy az OTP Bank korábban részvényei névértékének 140 százaléka feletti osztalékot szokott fizetni, 2008-ban a felvásárlások miatt, később pedig a pénzügyi szektor növekvő terhei és csökkenő lehetőségei miatt óvatosságból nem fizetett osztalékot. Szerinte a mostani kifizetés elvi jelentőségű: a bank azt jelzi, hogy a nehézségek ellenére megengedheti magának az osztalékfizetést. A döntéshez persze az is hozzájárulhatott, hogy nincs befejezés előtt álló felvásárlás.
A vezető elemző szerint az OTP napokban tapasztalható erősödése elsősorban a forint izmosodásának köszönhető. Emiatt ugyanis a devizában eladósodottak nagyobb arányban tudják a hiteleiket törleszteni, ezért lassul a bank hitelportfóliójának romlása. A részvény drágulásának gyors tempója pedig egy lélektani és a technikai határ átlépésével magyarázható. Szerinte 5-10 napon belül 6500-6800 forintig erősödhet a bankpapír.
