Emelkedő bankkockázatok
Egy olyan folyamatra is felhívta a jegybank a figyelmet, amely az eurózóna bajba került tagállamaiban gyökerezik. Az övezet adósságproblémái a hosszabb lejáratú értékpapírok kockázati prémiumait jelentősen megnövelték, így az egyéves és a hároméves források hozamkülönbsége megemelkedett. Ennek eredményeként a bankrendszerben a hosszú források megújítása szinte nullára csökkent – mutatott rá Nagy Márton. Így próbálnak ugyanis a saját finanszírozási költségeiken spórolni a pénzintézetek, ezzel azonban kockázatot visznek a rendszerbe. Ha jönne egy újabb pénzügyi sokk, akkor a forrásmegújítással komoly gond lenne, ezért a folyamat megállítását szorgalmazza a jegybank, hogy a pénzügyi sérülékenység csökkenjen.
2008 vége óta negyedévenként 100-200 milliárd forinttal szűkül a vállalati hitelállomány.
Míg eleinte a likviditási helyzet volt a szűk keresztmetszet, mára ez nem korlátozza a bankokat a hitelezésben, a kockázatkerülésük viszont megnőtt. A válság előtt túl nagy kockázatot vállaltak, most viszont indokolatlanul keveset, mert nem bíznak benne, hogy elérték a hitelállomány romlásának csúcsát – mutatta be a jegybanki szakértő. Ebben a rendelkezésre álló tőkeállomány szűkülése is szerepet játszik, amely egyrészt a megbízhatatlan adósokra elkülönített tartalékok növekedésének, másrészt a banki különadónak a következménye.
A lakossági hitelek állománya is jócskán leromlott a válság során, majdnem minden hetedik kölcsön törlesztésével gond van. A törlesztési teher eléri a lakossági jövedelem 15 százalékát (a hitellel rendelkező háztartások jövedelmében 30 százalék feletti), emiatt feszített a gazdálkodásuk. Az átstrukturált, vagyis ideiglenesen alacsonyabb havi részletekkel könnyített hitelek azonban sok esetben nem megfelelően vannak elkülönítve a bankok portfóliójában, főleg ahhoz képest, hogy ezek nagy része már bedőlt volna az átmeneti segítség nélkül. A kilakoltatási moratórium feloldását is szorgalmazza az MNB, de azt egy kvótarendszer segítségével tartja csak elképzelhetőnek. A lakáspiac ugyanis nem bírná el, ha a durván 90 ezer érintett ingatlan egyszerre jelenne meg a kínálati oldalon. A hitelezési aktivitásban a vállalati kölcsönök esetében 2011 végén, a lakossági üzletágban csak 2012-ben lát fordulatot a jegybank.
Biztató eredmény
Az MNB által elvégzett stresszteszt szerint egy erőteljes forintleértékelés, illetve a növekedés leállása esetén sem lenne baj a banki portfólióval. A likviditási helyzet még e sokkpálya esetén sem romlana le jelentősen.
