Elon Musk a régi recepthez nyúl: pontosan úgy etetné meg a SpaceX-et a befektetőkkel, ahogy a Teslával tette
Elon Musk új történetet épít a SpaceX köré a vállalat tőzsdére lépésre előtt. A milliárdos üzletember a SpaceX esetében is a Teslánál már jól bevált stratégiájához fordul – mutat rá cikkében a The Wall Street Journal.
Elon Musk új narratívával készíti fel a SpaceX-et a tőzsdére
Ahogy a rakétagyártó vállalat a tőzsdére lépésre készül, Musk láthatóan alkalmazza azokat a leckéket, amelyeket a Teslánál tanult meg. Az autógyártó esetében hosszú ideig arra az informatikai–technológiai trendre ült rá, amely éppen megragadta a Wall Street figyelmét.
Január végén a milliárdos üzletember rakétagyártó SpaceX-e felvásárolta az ugyancsak a saját tulajdonában lévő xAI mesterséges intelligencia cégét. Az egyesített vállalat értéke így a várható tőzsdei bevezetés előtt 1 250 milliárd dollárra rúg.
Elon Musk tehetsége abban is megmutatkozik, hogy hogyan tudja eladni a befektetőknek vad ötleteit. Ezek az álmok ugyanis rendszerint óriási tőkét igényelnek ahhoz, hogy a sci-fit sikeres valósággá tegyék.
Musk a fúziót drámaian jelentette be. Elmondása szerint az ügylet „nem csupán a következő fejezet, hanem a következő könyv a SpaceX és az xAI küldetésében: a skálázásban, hogy egy érző Napot hozzunk létre az univerzum megértésére, és a tudatosság fényének kiterjesztésére a csillagokig”.
A befektetők figyelmére pedig nagy szüksége lehet, mivel a mesterséges intelligencia rendkívül tőkeigényes, a hozzá szükséges chipek és adatközpontok sokba kerülnek.
Az xAI tavaly becslések szerint 13 milliárd dollárt égetett el. A 2023-ban alapított xAI versenyfutásban próbálja utolérni nemcsak a tőkeerős óriásokat, például a Google-t, hanem az újabb szereplőket is, mint az OpenAI és az Anthropic, amelyek szintén hatalmas összegeket vontak be, és saját tőzsdei bevezetésüket fontolgatják még az idén. A SpaceX pénzügyi és infrastrukturális háttere új lendületet adhat erre neki.
Az ideális forgatókönyv szerint az egyesített SpaceX–xAI olyan lehet, mint az Apple iPhone-ja, ahol egy kézben összpontosul a hardver és a szoftver feletti kontroll.
Musk esetében a hardvert a rakéták és az orbitális pályán keringő adatközpontok, a szoftvert pedig a mesterségen intelligencia (MI) jelentené.
Ha Elon Musk valóban meg tudja valósítani az űrbeli adatközpontokat, akkor azok költségelőnye segíthet ledolgozni azt a hátrányt, amivel a vállalat a Google és a Microsoft mögött áll.
Elon Musk álmokra épülő üzletpolitikája sikerre vitte a Teslát
Musk pályafutását végig kíséri az aktuális technológiai trendekhez való igazodás. A Teslánál a zöldenergia, az önvezetés, a kriptodevizák, majd a robotika és az MI került előtérbe. Ezek a narratívák segítettek magasan tartani a vállalata értékeltségét még akkor is, amikor az üzleti teljesítményük gyengült.
A Tesla 2010-ben azért ment tőzsdére, mert pénzre volt szüksége az üzletember autóipari víziójának megvalósításához. Ez egy rendkívül tőkeigényes üzletág, amelyben a kockázatitőke-befektetők alig látnak esélyt a sikerre. Akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy százmilliókat, nemhogy tízmilliárdokat magánúton vonjanak be.
Később, amikor megint jelentős forrásbevonásra volt szükség a Tesla és a SolarCity 2016-os egyesítésekor, az ügyletet az üzletember megint világmegváltó integrációt mutatta be. Musk akkoriban a nehéz helyzetben lévő napelemgyártó legnagyobb egyéni részvényese és egyben az igazgatótanács elnöke volt. A gyakorlatban az üzlet elterelte a Tesla figyelmét arról, hogy az első tömeggyártású modelljéről. A kezdeményezés végül háttérbe szorult, a Kínán kívüli napenergia-üzletág pedig szinte mellékesnek számít.
