„A hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabil, sokkellenálló-képessége megfelelő. Pénzügyi stabilitási szempontból a legfontosabb kihívás a hitelkínálati korlátok lebontása, ennek eredményeként a hitelezés beindítása, és a banki eszközök és források közötti lejárati megfelelés egyidejű javítása” – szól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának állásfoglalása, összefoglalva a most kiadott Jelentés a pénzügyi stabilitás című tanulmányukat.
„A pénzügyi intézmények hitelaktivitása nemzetközi összehasonlításban gyenge, ami - elsősorban a vállalati hitelezés fordulópontjának kitolódása miatt – hátráltatja és egyben törékennyé teszi a gazdasági fellendülést. A pénzügyi intézményrendszer hitelezési képessége akkor erősödhet, ha hatékonyabbá válik a nemteljesítő portfoliók kezelése, és mérséklődik vagy megszűnik a bankok nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékű adóztatása” – hangsúlyozzák a tanács tagjai.
„A hitelportfolió szempontjából a hazai bankrendszer két fontos kihívással néz szembe: a már meglévő nemteljesítő állomány kezelésével és a nemteljesítő portfolió növekedésének megelőzésével. Az árverezési és kilakoltatási moratórium hosszú ideig történő fennmaradása miatt egyre nagyobb a nemteljesítő jelzáloghitelek állománya a bankok mérlegében. A moratórium feloldása, azaz a jelzálog-portfolió hatékony tisztításának megteremtése fontos lépés lehet a banki mérlegek megerősítésében és ezen keresztül a hitelfelvételi lehetőségek javításában” – húzza alá a Monetáris Tanács.
„A nemteljesítő hitelek mögött álló nagyszámú lakóingatlan miatt a moratórium megszűnése azonban nem kívánatos lakáspiaci feszültségeket is okozhat. Ezért a moratórium teljeskörű feloldását követően olyan koordinált viselkedésre alapozott megoldást kell találni, ami a bankok számára a lehető leggyorsabb portfoliótisztítást tesz lehetővé anélkül, hogy a nemteljesítő hitelek mögötti ingatlanok piacra kerülése súlyos zavarokat okozna a piac működésében” – vélik a tanács tagjai.
„A bankok aktívan védekeznek a nemteljesítő hitelek állománynövekedése ellen. A hitelek átstrukturálása, azaz az átmenetileg alacsonyabb törlesztő-részletek az ügyfelek hitelképességének helyreállítását célozzák. A jelenlegi értékvesztés-képzési gyakorlat azonban arra ösztönözheti a bankokat, hogy a türelmi időszak lejártával a várhatóan nemteljesítővé váló ügyfeleik hitelét újra meg újra átstrukturálják” – teszik hozzá.
Az MNB tanácsa kiemeli, hogy a többkörös átstrukturálással, azaz a türelmi időszak folyamatos kitolásával a szükségesnél alacsonyabb értékvesztés képzésére van módja a bankoknak, ami mesterségesen javítja jövedelmezőségüket. Mindez rejtett kockázatokat hordoz, amiknek mértéke jelenleg még korlátozott. A kockázatok további felépülésének megakadályozása miatt mégis érdemes az átstrukturált hitelek jelenlegi céltartalék-képzési szabályait felülvizsgálni.
„A hazai bankrendszer 2010. évi jövedelmezősége az egyik legalacsonyabb volt a régióban, ami csökkenti a pénzügyi rendszer belső tőkeakkumulációs képességét, a bankok hitelezési aktivitását, és így hátráltatja a gazdaság fellendülését” – hózzák alá.
„A romló hitelportfólió kezelésével kapcsolatos feszültségek, a bizonytalan szabályozási környezet a pénzügyi rendszer aktivitásának csökkenéséhez vezet, amit egyre rövidebb lejáratú forrás finanszíroz. A külföldi források futamideje gyorsan, regionális összehasonlítást meghaladóan rövidül. Ez a folyamat visszahat a banki aktivitásra és pénzügyi stabilitásra. A pénzügyi rendszer stabilitásáért felelős intézményeknek az eszközök és források közötti lejárati eltérés nagyságát és az ebből eredő makro-prudenciális kockázatokat szabályozási eszközökkel lenne célszerű orvosolni” – zárul az állásfoglalás.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Jelentés a pénzügyi stabilitásról című elemzésében áttekinti a „kiemelt kockázatokat”. Az MNB megállapítja, hogy a „hitelportfólió kezelésével kapcsolatos feszültségek” a „bankadóval kiegészülve” rontják a bankok hitelezési képességét, és hajlandóságát. . A jegybank hangsúlyozza, hogy ez hátráltatja a gazdaság fellendülését.
Ha a bankok az újbóli átstrukturálásokkal hosszabb ideig a mérlegükben tartják a problémás hiteleket, azok finanszírozása az új hitelektől von el forrást – írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Jelentés a pénzügyi stabilitásról című elemzéséven. „A hosszú ideje fennálló kilakoltatási és árverezési moratórium miatt egyre nagyobb a nemteljesítő jelzáloghitelek állománya a bankok mérlegében. Az eddig felhalmozott portfóliófeszültségek miatt a moratórium megszűnése lakáspiaci feszültségeket is okozhat” – magyarázza az MNB.
A pénzügyi rendszer csökkenő hitelezési aktivitását, egyre rövidebb külföldi forrás finanszírozza. „A hazai bankrendszer külföldi forrásoktól való függése miatti sérülékenységét tovább növeli, hogy ezen források hátralevő futamideje folyamatosan rövidül, így emelkednek a megújítási kockázatok” – húzza alá az MNB.
„A pénzügyi közvetítőrendszer és a gazdaság működése szempontjából kívánatos a moratórium minél hamarabb történő feloldása. A moratórium fennmaradása ugyanis növeli minden jelenlegi adós költségeit és jelentősen megnehezíti azok helyzetét, akik a jövőben szeretnének hitelt felvenni” - áll a jelentésben.
Az MNB hangsúlyozza, hogy „a moratórium teljes körű feloldását követően olyan koordinált viselkedésre alapozott megoldást kell találni, ami a bankok számára a lehető leggyorsabb portfóliótisztítást tesz lehetővé anélkül, hogy a nemteljesítő hitelek mögötti ingatlanok piacra kerülése jelentős negatív ársokk kialakulását okozná”.
