Ott a magas a csődhányad, s ott is nőtt a leginkább, ahol eddig: az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem a legkockázatosabb szektorok. Összességében komoly problémát jelent, hogy nem történik érdemi változás a bajba került cégek tényleges megmentésére.
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva a Coface Hungary felméréséből kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 23 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, közel 20 százalékát pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodók, a turizmus és vendéglátásban, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
Ágazati megközelítésben nincs túlságosan sok meglepő az idei év első hat hónapjának folyamataiban – magarázza az adatokat Bagyura András. A legkomolyabban ugyanis azokon a területeken nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ahol eddig is: mégpedig ott, ahol elsősorban a belföldi elköltött forintokon múlik a teljesítmény, azaz az építőiparban, a kereskedelemben, a turizmus-vendéglátásban – mutat rá Bagyura András. Az adott ágazatban működő vállalkozások számát is figyelembe véve a faipari profilú cégek állnak az élen majd őket követi az építőipari, valamint a turizmus-vendéglátásra szakosodottak állnak az élvonalban, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint a gépjárműipar, a logisztika, a kiskereskedelmi vállalkozások, az élelmiszeripar, valamint a az acél és fémipar. Kis mintát jelent, de látványos romlás indult meg a faiparban, ami az építőipar és az ingatlan üzletág mélyrepülésével áll összefüggésben – magyarázza az összefüggéseket a kereskedelmi igazgató. Ha folytatódik a folyamat, akkor az év végére minden, az ágazatban tevékenykedő nyolcadik cég tönkremehet – demonstrálja az igazgató azt, hogy minden, mindennel összefügg.
Emellett az adatok visszatükrözik a mezőgazdaság rossz félévét is, ami nem meglepő, a tavalyi esztendő rossz folyamatainak a hatásai is benne van ebben. Az idei év kérdése, hogyan tudja az ágazat ellensúlyozni a tavalyról áthúzódó rossz folyamatokat. Kérdés az is, hogy az ebben az évben is várhatóan magasan maradó terményárak mellett a növénytermesztőknek sikerül-e extrabevételhez jutniuk, ha igen, azt legalább a lukak tömködésére használhatják. Más e helyzet az állattenyésztők esetében. Ők sokkal rosszabb helyzetben vannak: az értékesítési ár és a termelési költség közötti olló inkább nyílt, s a kérdés, hogy van-e még fedezete idén a marzsok további csökkenésének.
A fuvarozásban és logisztikában is nőtt a csődhányad: ami látszólag ellentmond annak, hogy beindult a külkereskedelem. Ám vélhetően még mindig sok a többletkapacitás ebben a szektorban, az export-import azt nem tudja még teljes egészében lekötni, viszont a hazai célú szolgáltatás még nem futott fel. Ezen a területen további – igaz, a korábbinál kisebb mértékű – csődhullámot vár Bagyura András.
Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább a papír és csomagolóipari tevékenységet végzők körében, a mezőgazdaságban, valamint a turizmus és vendéglátást végzőknél romlott a mutató egy esztendő alatt. A gépipar, a vegyipar, az elektronikai és a számítástechnikai üzleti szolgáltatások ágazatai ugyanakkor lényegesen jobb helyzetet tükröznek. Ennek oka, hogy jó részt az exportra csatlakoznak rá ezek a termékek, szolgáltatások, illetve kevésbé érzékenyek a magyarországi folyamatokra – mutat rá Bagyura András.
Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,52 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,05 százaléka). Jellegzetes eltéréseket a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 7,32 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 4,92 százaléka), valamint a faiparban (eljárások 1,65 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 1,09 százaléka) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,5 3százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,98 százaléka), valamint az elektronika és számítástechnikai tevékenységet végző vállalatok (eljárások 3,02 százaléka, összesen bejegyzett cégek 4,79 százaléka) teljesítettek a legjobban.
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2011 első hat hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban és környékén, Pest megyében, valamint Borsodban folytatták. Budapesten és Pest megyében az eljárások 42,57 százalékát, Borsodban 5,51 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozásokból is a legtöbbet Közép-Magyarországon regisztrálták.
A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében (7,56 százalék) volt a legmagasabb 2011 első félévében, majd ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok (5,92 százalék) és Békés (5,8 százalék). A legnagyobb negatív eltérést 2010 hasonló időszakához képest Fejér megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése 113 százalék volt. Úgyszintén látványos romlást mutat Békés megye, ahol a csődhányad relatív növekedése 79,80 százalék volt. Tekintettel az alacsony esetszámra, mint például Fejér megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 475 eljárásról, azaz az összes eljárás 4,89 százalékáról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére nincs szó térségbeli válságról. Az eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket a Fejér megyében, valamint Borsodban regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban Pest megye teljesített a legjobban.
