BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Már nem dübörög a BUX

Idegesek a piacok a globális kilábalás nehézségei miatt, itthon pedig a Mol-ügyekért aggódnak

Szinte teljesen elpárolgott a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének az év első felében felhalmozott előnye, mert a globális piacokon úrrá lett a pesszimizmus, és a magyarországi helyzet sem fakasztja mosolyra a befektetőket. A molos hercehurca kifejezetten idegesíti a piaci szereplőket, és tartanak attól, nyomott áron adja majd el az állam a tulajdonában lévő olajpapírokat.

A BUX április közepéig a világ egyik legjobban teljesítő indexe volt, idén áprilisra 14 százalékot emelkedett, azóta viszont jelentős gyengülést könyvelhetett el. „Az év eleji erősödést elsősorban nem vállalati hírek befolyásolták, hanem az, hogy javult Magyarország makrogazdasági megítélése. Ezt jelzi, hogy az állampapírokba is ömleni kezdett a pénz, az emelkedést segítette, hogy egy korábban alulteljesítő piacra érkeztek a kedvező hírek” – mondta Pintér András. A Budapest Alapkezelő részvényportfólió-menedzsere hozzátette: „Ekkor stabilizálódtak a költségvetéssel kapcsolatos kilátások, és a választást követő politikai bizonytalanságok is elmúltak.” Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a múlt év végén a magánnyugdíjpénztárakat érintő változások miatt alulteljesítő volt a magyar tőzsde, részben ezért is tudott az idei év első három-négy hónapjában kedvező teljesítményt nyújtani.

A BUX április közepén éves csúcsra jutott, ám ekkor a nemzetközi befektetői környezet is megváltozott, és fordulat következett be a globális piacokon is. „Felerősödtek az eurózóna perifériájával kapcsolatos aggodalmak, a japán földrengés után növekedtek a globális kilábalással kapcsolatos félelmek is” – emelte ki Pintér.

A magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása miatt is aggódhattak a piacok. „Az átadás előtt nem lehetett tudni, mi lesz a részvények sorsa, és bár eddig nem öntötték őket a piacra, továbbra sem tudható, mi lesz a pontos értékesítési menetrend. Mindennek következtében megnövekedett volatilitást láthattunk számos közepes kapitalizációjú cég, például a Rába, az Állami Nyomda vagy az E-Star részvényeinél.

A Mol április 7-re közel 23 százalékos emelkedést tudott felmutatni az év eleje óta: 21 ezer forint alatti árfolyamról 25 550-ig menetelt a papír, azonban innen lefelé vette az irányt. A Mol-részvényekkel kapcsolatban a szakértő hangsúlyozta, a kormányzat kommunikációja egyáltalán nem tekinthető tisztának. Amikor visszavásárolták az orosz Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos Mol-részesedését, arról beszéltek, ez egy stratégiai befektetés, és potenciális Mol–MVM szinergiákról és együttműködésről is szó volt. „A mostani bejelentések, miszerint megválnának a részvényektől, ha az a 2012-es költségvetési cél eléréshez szükséges, hideg zuhanyként érte a piacot. Az állam jövőbeli szándéka nem világos a vállalat kapcsán, Fellegi Tamás és Matolcsy György minisztériumából egymásnak ellentmondó álláspontokat hallhattunk az elmúlt hetekben” – hangsúlyozta Pintér András. Kiemelte: „Ha tűzoltás jelleggel adják el a papírokat – és ha a költségvetésnek szüksége lesz rá, akkor gyorsan kell cselekedni –, nyomott áron is megválhatnak tőlük.” Ez bizonytalanságot jelent a piacon, egyes befektetők úgy láthatják, bármi áron eladhatják a részvényeket, ha az szükséges lesz. Az árfolyamváltozás alapján látható, az állam egyenlege jelenleg közel 50 milliárd forintos veszteséget mutat az ügylet kapcsán, hiszen 22 400 forinton vették meg az orosz vállalattól a papírokat.

Az olajvállalat részvényeinek árfolyamát tekintve már június közepén igen borús kép rajzolódott ki technikai szemmel nézve, ugyanis az akkor 22 ezer forint körül meghúzódó fontos támaszt nyújtó 200 napos mozgó átlag elvesztése után lefelé vezetett az út. Pintér András hozzátette, technikai szempontból is kedvezőtlen jel az árfolyam 20 ezer forint alá esése, hiszen eme fontos szint elvesztése lefelé mutathatja az irányt. Megnyugtató, hogy a Mol végül 20 200 forinton zárt, mert az utolsó percekben a blue-chipeket hirtelen felrántották.

Az OTP az év elején 5000 forint körült járt, míg április végére 6450 forintra emelkedett az árfolyam, ez több mint 28 százalékos erősödést jelent. A banki papírok július végére 5450 forintba kerültek. Az OTP árfolyamára az helyez nyomást a szakértő szerint, hogy a svájci frank drasztikusan erősödik, amely tovább ronthatja a bankok hitelportfóliójának minőségét, vagyis növekedhetnek a nem teljesítő hitelek. Tavasszal még 210 forint körül alakult a svájci frank árfolyama, azonban a válságban biztonságos menedékké előléptetett alpesi fizetőeszköz történelmi csúcsokra erősödött a vezető devizákkal szemben, ennek következtében stabil euró/forint mellett is újabb és újabb historikus árfolyammagasságokba emelkedett a forinttal szemben.

A hazai deviza pénteken jutott újabb mélypontra a frank ellenében, a 239-es árfolyam közelébe, miután jelentősen felerősödtek a globális kilábalással kapcsolatos aggodalmak. Az Egyesült Államok gazdasága a második negyedévben mindössze 1,3 százalékos növekedést mutatott az elemzők által várt 1,8-del szemben. Lefelé módosították az első negyedéves GDP-adatot is: a korábbi 1,9 százalékos becslést 0,4-re változtatta a kereskedelmi minisztérium.

„A Richter esetében a gyógyszergyártókra kivetett különadó tartotta nyomás alatt az árfolyamot, középtávon ráadásul kockázatot jelent az is, hogy ha a gyógyszerkassza hiánya mindezen lépések ellenére sem lesz tartható, akkor a gyógyszergyártók által fizetett terhek mértéke újra a politikai figyelem középpontjába kerülhet” – húzta alá Pintér András.

A Richter lejtmenetét Kuti szerint is a cégeket terhelő különadó korábbi 12 százalékról 20-ra emelése hozhatta. Az elemző úgy látja, negatívan hatott az is, hogy a gyógyszergyártók orvoslátogatók után fizetendő díját megduplázták. A Richter az év elején még 42 ezer forint felett járt, most 37 500 forinton jegyzik.

Pintér András a fő trendet tekintve továbbra sem számít arra, hogy a BUX mozgása érdemben elválna a főbb nemzetközi indexek által megszabott iránytól. Külföldi befektetői szemmel nézve a politikai jellegű kockázatok mellett pedig továbbra is az ország makrogazdasági helyzetére – növekedési kilátások, frank/forint árfolyam – irányulhat kiemelt figyelem.

Nagyot hajrázott a BUX

Pénteken bizonytalanság uralkodott a piacokon, azonban a kereskedés utolsó perceiben az Amerikából érkező hírek a negatív tartományból 1,39 százalékos pluszba rántották a BUX-ot, akkor még bízva abban, hogy a hét végén létrejön a megállapodás az amerikai adósságlimit emeléséről, így a tőzsdeindex 21 600 pont felett búcsúzott. A Richter 3,3, a Mol 2,27, az OTP stagnálásban zárta a napot. Az index a jó hajrázással az első hét hónapot pozitív tartományban zárta.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.