Hiába törlesztettünk - 330 milliárddal nőtt a devizaadósság

Hiába törlesztette a devizahiteleit júliusban a lakosság, a svájci frank árfolyamának emelkedése miatt mégis 330 milliárd forinttal többel tartozott a bankoknak, mint a hónap elején – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett adataiból. A háztartások július végén már összesen 8636,3 milliárddal voltak adósak a hitelintézeteknek, ebből több mint 5700 milliárd forintnyi devizaalapú kölcsön volt. Éves összevetésben egyébként 110 milliárd forintnyit még csökkent is a háztartások hitelállománya, ez azonban lényegesen kevesebb annál, mint amennyit időközben törlesztett a lakosság.

Nem túlságosan meglepő módon a svájcifrank-alapú kölcsönök volumene ugrott a legnagyobbat az év hetedik hónapjában. Bár az alpesi devizában gyakorlatilag már lassan három éve nem hiteleznek a bankok, július végén a 236 forintos frankárfolyamnak köszönhetően nagyjából 1000 milliárd forinttal több volt a svájcifrank-alapú tartozása a lakosságnak, mint a válság kitörése előtt, 2008 szeptemberében. Eddig a történelem során mindössze egyetlen hónapban, 2010 augusztusában volt nagyobb a háztartások frankalapú adóssága. A forintalapú háztartási hitelállomány is rekordon áll, meghaladja a 2900 milliárd forintot, ez annak is köszönhető, hogy a lakossági devizahitelezést a jogszabályok változása miatt jóformán megszüntették a bankok.

Az adósság növekedésével párhuzamosan fokozódott a háztartások spórolási kedve is, a betétállomány ugyanis 2010 februárja óta nem látott magasságokba, 7429,7 milliárd forintra nőtt. Ebben volt némi szerepe a devizabetétek árfolyamából származó átértékelődésnek is, de többet nyomott a latban, hogy július folyamán 54 milliárd forintnyi friss forintbetétet helyezett el a lakosság a hitelintézetekben, ennek nagy részét le is kötötték. A növekedésben szerepet játszhatott, hogy a hónap vége felé már kezdtek megérkezni a háztartásokhoz a reálhozamok, emellett az átalakuló szja-rendszer nyertesei is elkezdhettek takarékoskodni.

A bankok különösebben nem pedáloztak a forrásokért, a betétkamatok ugyanis nem nőttek júliusban, a forintalapú lekötésekre átlagosan 5,37 százalékot fizettek a hitelintézetek, akárcsak egy hónappal korábban. Az euróbetéteknél szintén stagnáltak a kamatok, átlagosan 2,11 százalékot fizettek a bankok a lekötésekre. A hitelek eközben drágultak, a forintalapú fogyasztási kölcsönök költségmutatója csaknem másfél százalékponttal emelkedett és másfél éves csúcsra ugrott, a lakáshiteleknél ennél szerényebb mértékű, két bázispontnyi emelkedés volt.