Nem merjük félretenni - Mi lesz a reálhozammal?

A magánnyugdíjpénztárak elküldték a reálhozamokat az állami nyugdíjrendszerbe visszalépett tagjaiknak – közölte a múlt héten a Stabilitás Pénztárszövetség. A mintegy 260 milliárd forintnyi kifizetés elég tekintélyes hányada pedig, úgy tűnik, megtakarításokba vándorolt. A Magyar Nemzeti Bank július havi statisztikáiból is jól látszik, hogy hiába emelkedtek a svájci frank erősödése miatt a törlesztőrészletek, a lakosság több mint 50 milliárd forintnyi friss bankbetétet helyezett el a számláin.

Sokan persze még csak puhatolóznak a lehetőségekről. „Tapasztalatunk szerint a nyugdíjpénztári kifizetések sorsáról az emberek háromnegyede még nem rendelkezett” – mondják az OTP Banknál. Akik viszont az OTP-nél vezetett számlájukra kérték a kifizetést, azok 12-15 százaléka a teljes összeget megtakarításra fordította. További 10 százalék volt azok aránya, akik ugyan a kifizetett összeget teljes egészében nem tették félre jövőbeli céljaik biztosítására, de annak legalább felét megtakarították.

Az átlag alatti kifizetést kapóknál sok megtakarításra nem számítanak a bankok. A CIB Bank úgy vélekedik, hogy mivel 80 ezer forint túl kevés ahhoz, hogy érdemben befektesse valaki, így a visszajuttatott pénzek legalább felét elköltik majd az emberek. Csak azok takaríthatják meg a reálhozamot, akik egy összegben legalább 150-200 ezer forintot vagy többet kapnak kézhez. A Budapest Bank is rájuk számít potenciális ügyfélként, nemrég végzett felmérésében azt vizsgálta, az átlagosnál nagyobb visszatérítést kézhez kapó volt nyugdíjpénztártagok milyen célra kívánják felhasználni ezt az egyszeri összeget.

A kutatásból kiderült, hogy az átlag (80 ezer forint) feletti összeget kapók 58 százaléka részben vagy teljes egészében megtakarítja a reálhozamot. E csoport tagjai átlagosan közel 250 ezer forintot kapnak kézhez, ebbből átlagosan 195 ezer forintot kívánnak félretenni. A reálhozamok egyébként összegszerűen igen koncentráltak. Mivel a visszakapható reálhozam vélhetően korrelál az adófizetési eloszlással, ahol 2009-ben az adófizetők 3,4 százaléka fizette az összes szja 32,7 százalékát, a CIB Banknál úgy kalkulálnak, nagyjából 100 ezer fő fogja megkapni a kifizetendő összeg harmadát.

Aki megtakarítja a nemrég visszakapott pénzt, a pénzügyi intézmények beszámolói alapján egyébként elsősorban rövid távú megoldást keres. Bár többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárba vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára utalva adókedvezményt vehet igénybe az ügyfél, ezek a szolgáltatások kevéssé népszerűek.

Az Ersténél a tagok egy százaléka kérte például önkéntes nyugdíjpénztárba a kifizetést, és csak négyszázan léptek be emiatt az önkéntes kasszába.  „Személyes tapasztalatom és a hozzánk érkező visszajelzések szerint a tartós megtakarítást választók aránya kicsi” – mondja Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója is. Ennek oka lehet az is, hogy jelentős átfedés van a devizaalapú lakáshitelt törlesztők és a reálhozamban részesülő réteg között. Ők pedig a reálhozamból azt a részt is, amelyet nem emészt fel azonnal a törlesztés, szívesebben teszik félre olyan formában, hogy könnyen hozzá tudjanak nyúlni, ha esetleg csökkenteni kell a részletfizetési terheket.