A szinten tartást az indokolta, hogy az EKB az árstabilitás biztosítását tekinti elsődleges feladatának, márpedig egy esetleges kamatcsökkentés tovább gerjesztette volna a tervezettnél már amúgy is nagyobb inflációt. Az éves mutató szeptemberben előzetes becslések szerint három százalékon állt az euróövezetben, ami hároméves csúcsnak számít, és jóval meghaladja az EKB két százalék alatti célját. A következő néhány hónapban további emelkedés várható, utána viszont csökkenhet a mutató – véli Trichet.
Trichet az eurózónából érkező sorozatos vészjelzések és az éleződő görög helyzet hatására likviditásfokozó intézkedéseket is bejelentett. Ezen belül egyéves lejáratú hitelt kínál a kereskedelmi bankok számára, októberi és decemberi folyósítással, valamint 40 milliárd eurót szán egy újabb, úgynevezett covered bond (fedezett kötvény) programra, ami szintén a bankok megtámasztását szolgálja.
Az intézkedésekre azért volt szükség, mert az euróövezet instabillá válása nyomán elillanó bizalom miatt a pénzintézetek már nem szívesen kölcsönöznek egymásnak. Az EKB emellett folytatja intervencióját az állampapírpiacokon a bajba került tagországokra nehezedő piaci nyomás enyhítésére – eddig összesen mintegy 160,5 milliárd eurót költött erre a célra.
A Bank of England továbbra is történelmi mélyponton, 0,5 százalékon hagyta a kamatrátát, és ismét friss pénzt pumpál a gazdaságba a konjunktúra élénkítése érdekében, 75 milliárd fontot fordítva értékpapír-vásárlásra. A jegybank 2009–10-ben 200 milliárd fontot fordított a programra, a múlt év elején azonban felfüggesztette azt.
