Mi rejlik a lengyel részvénypiacokban?
Lengyelország 2009-ben – amikor még Németország gazdasága is közel 5 százalékkal visszaesett – csaknem 2 százalékos növekedést tudott elérni, ezért sokan az ország teljesítményét valóságos csodaként értékelték. A lengyel gazdaság a hatalmas belső piaca, valamint az alacsony exportkitettsége révén valóban kevésbé érzékeny a negatív külső sokkokra, a növekedéshez azonban nagyban hozzájárult az erőteljes adócsökkentés, valamint az állami beruházások növelése. Mindez – hasonlóan a legtöbb európai országhoz – az államadóság, valamint a költségvetési hiány jelentős növekedését okozta.
A közel 53 százalékos államadóság, valamint a 6 százalék közeli idei hiány következtében szükségessé vált a büdzsé konszolidációja – ez valószínűleg az új kormány feladata lesz. Amennyiben ugyanis az államadóság eléri a GDP 55 százalékát, automatikus intézkedések lépnek életbe az adósságpálya emelkedésének fékezésére, ráadásul a hitelminősítők is újabb intézkedéseket várnak a deficit csökkentésére.
Azt, hogy az egyre nyilvánvalóbb lassulás mellett mennyire hisz a piac a jövő évre tervezett költségvetés fenntarthatóságában, jól mutatja, hogy a lengyel CDS 300 pont fölé emelkedett a nyár eleji 150-es szintről, a zloty pedig még a forintnál is erőteljesebben gyengült szeptemberben. Vagyis a választás után további kiigazításokra lesz szükség, ezeket azonban a két legnagyobb párt másképp képzeli el. Míg a PO az eddigi gazdaságpolitika folytatatására készül, a PiS jövőterve sokkal inkább hasonlít a magyar irányhoz.
A legfrissebb adatok szerint a Polgári Platform támogatottsága 2 százalékponttal, 33 százalékra csökkent, míg a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosságra a választók 26 százaléka szavazna. Így annak esélye, hogy a PO a jelenlegi koalíciós partnerrel megszerzi a többséget, még mindig a legnagyobb, ám jelentősen megnőtt az olyan forgatókönyveknek az esélye is, miszerint a PO kénytelen lesz egy újabb koalíciós partnert találni, ellenkező esetben a PiS koalícióra lépve egy kisebb párttal átveszi az irányítást. Bár a második lehetőség is a gazdaságpolitikai irányvonal kisebb eltolódását jelentené, a PiS hatalomra kerülése sokkal drasztikusabb hatással lenne a lengyel részvénypiacra.
A PiS elképzelése szerint a teljes nyugdíjrendszert átalakítaná, ami valószínűleg a magánnyugdíjpénztárak jelentős visszaszorulását eredményezné, a hazai átalakításokhoz hasonlóan. Ennek hatása azonban Lengyelországban még komolyabb korrekciót eredményezne a piacokon, mivel jelenleg a lengyel tőzsde teljes piaci kapitalizációjának a 15 százalékát, a közkézhányad közel egyharmadát teszik a pénztáraknál lévő részvénybefektetések.
A pénztári rendszer átalakításának hatásait jól mutatja, hogy már a márciusban lecsökkentett transzferek miatt kiesett pénztári kereslet is a lengyel piaci prémium jelentős zsugorodását okozta. Más az elképzelése ugyanakkor a két vezető pártnak a bankadó mértékét illetően is. Míg a PO által javasolt teher marginális hatással lenne a lengyel hitelintézetek eredményességére, a PiS a profitok több mint 20 százalékát érintő adót vetne ki a lengyel tőzsde közel 40 százalékát kitevő pénzügyi szektorra.
A két párt privatizációs politikája szintén eltérő.
Míg a PO az elmúlt négy évben közel 14,5 milliárd zloty költségvetési bevételt ért el az állami vállalatok eladásával, a PiS ellenzi a stratégiai cégek privatizálását, így valószínűleg megállítaná vagy legalábbis jelentősen lelassítaná a folyamatot.
A különadókon, a nem hagyományos gazdaságpolitikai eszközökön, valamint a magánszektor állami szerepvállalásának növekedésén keresztül a politikai hatások a részvénybefektetéseknél is egyre hangsúlyosabbak, gyakran felülírják a vállalati fundamentumokat. A hazai részvényindex az elmúlt másfél évben több mint 20 százalékkal alulteljesítette a lengyel tőzsdemutatót, mindehhez nagyban hozzájárult a bankadó bevezetése, valamint a nyugdíjpénztári átalakítások. Így az, hogy melyik párt kerül ki győztesként október 9-én, sok mindenben befolyásolja a lengyel vállalatok jövőjét, így piacmozgató hatása jóval nagyobb lehet, mint az eddigi választások során.
