Új mélypontra hanyatlott a forint

16 óra körül

A forint 304-es szintre esett az euróval szemben, amely 2 százalékos esésnek felelt meg, később 303 közelébe került vissza a jegyzés. A lengyel zloty több mint 1 százalékot esett, a régió másik két devizája pedig továbbra is stabilitást mutat.

15:30 körül

A vezető európai tőzsdeindexek teljesítménye alapján látható, hogy a befektetőket kisebb elbizonytalanodás jellemzi, amelyben szerepet játszhatott a mai csalódást keltő olasz kötvényaukció. A régiós devizák azonban nem mutatnak jelentős esést, a forint alulteljesítése kiugrónak mondható.

Az eurót 303 forint felett jegyzik a bankközi devizapiacon fél 4 után. Reggel még 298-as szint körül járt a közös európai deviza jegyzése. A forint 1,8 százalékot esett napon belül az euróval szemben, míg a lengyel zloty 0,8 százalékot veszített értékéből. A cseh korona értéke gyakorlatilag nem változott, a román lej pedig kisebb felértékelődést mutat.

Az Erste Group Bank AG várakozásai szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „pénzt nyomtathat”, hogy kielégítse a bankok megnövekvő devizakeresletét a svájci frankban denominált jelzálogfedezett hitelek forintra váltása miatt, mondta Bernhard Spalt, kockázati igazgató.

Szenved a forint

A nemzetközi környezet romlása mellett a forint gyengüléséhez a héten hozzájárult, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter negatív üzeneteket fogalmazott meg a befektetők felé.

Matolcsy a mélybe rántotta a forintot

1. A gazdasági miniszter a Heti Válasznak adott interjújában jelezte, Magyarország megszabadulna az összes devizában denominált hiteltől. Elmondta, további lépéseket tehetnek, és célja, hogy jövőre már ne terhelje devizahitel a családokat.

Ez egyértelműen negatív üzenet pénzügyi stabilitási szempontból: a bankok esetleg újabb veszteségek elkönyvelésére kényszerülhetnek, végeredményben a lépések újabb lefelé mutató nyomást helyezhetnének a növekedésre.

Már a végtörlesztési terv is jelentős forintgyengüléssel járt, valamint gyengítette a forint ellenálló képességét a nemzetközi viharokra.

Orbán Viktor miniszterelnök a devizahitelek kapcsán péntek délelőtt elmondta, meg kell osztani a terheket, mégpedig úgy, hogy a bankok viseljék azok kétharmadát, egyharmadát pedig a hitelfelvevők.

2. Az NGM vezére jelezte, Magyarországot leminősíthetik a nemzetközi hitelminősítők. Ez azt jelentené, hogy elveszítjük befektetésre ajánlott minősítésünket, amely súlyos következményekkel járhatna. Elemzők szerint a miniszter azért beszélhetett ilyen nyíltan egy esetleges leminősítésről, mert az ügynökségek már közölhették vele a lépést.

Ismert, a Moody’s és a Standard & Poor’s a befektetési kategória alsó lépcsőfokán tartják az országot, negatív kilátással. A kilátás a várható lépés irányát tükrözi. A Fitch Ratings stabil kilátást tart érvényben.

Mi történhet Magyarországgal, ha bóvliba vágják? - Elemzők válaszolnak

3. Elmondta, hogy az IMF-hez való visszatérés a „gyengeség” jele lenne. Ez a kijelentés azért jelent kockázatot, mert ha leminősítenének a befektetésre nem ajánlott kategóriába, akkor a hitelfelvételi költségek jelentősen növekedhetnek (különösképp, ha több ügynökség is megfosztja Magyarországot a befektetésre ajánlott minősítéstől), megfogyatkozhatnak a vevők az állampapírok piacáról. Az IMF védőhálója azonban csökkenthetné a kockázatokat.

A hozamok megugrása kényszerűen költségvetési kiigazítást vonna maga után, veszélyeztetve a konszenzushoz képest egyébként is optimista 1,5 százalékos 2012-es növekedési célt, amelyre a költségvetés épül.

Végső esetben az IMF nyújthatna segítséget (leminősítések után, alacsony globális kockázati étvágy mellett, esetleg további nem-ortodox intézkedések közepette), ha elfogynának a piacról a finanszírozók, illetve jelentősen növekednének a költségek. A kormány tehát valószínűleg a végsőkig halogatná a segítségkérést, így vélhetően nehéz makrohelyzetben kerülhetne sor a nemzetközi szervezet esetleges beavatkozására.

Nem kellettek a kincstárjegyek

Az ÁKK csüötörökön egyetlen ajánlatot sem fogadott el a 12 hónapos kincstárjegy-aukción. Az elsődleges forgalmazók fele annyi papírt vettek volna meg, mint a tervezett kibocsátási szint. A befektetők úgy láthatják, egyre közelebb van a magyar leminősítés.

Az adósságkezelő 40 milliárd forintnyi adósságpapír eladását tervezte, azonban az elsődleges forgalmazók mindösszesen 22,82 milliárd forintra nyújtottak be ajánlatot. Erre még a világgazdasági válság legsötétebb időszakaiban sem volt példa

Az elsődleges forgalmazók által benyújtott mennyiség több mint 34 százalékkal tért el a meghirdetett mennyiségtől. Így az ÁKK-nak két lehetősége volt: az egyik, hogy elfogadja az összes ajánlatot, a másik, hogy egyet se fogadjon el.

A kincstárjegyek forgalomba hozatalának ismertetőjének 1.8.3. pontja rámutat: „Az ÁKK Zrt. fenntartja a jogot arra, az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében az aukciót eredménytelennek nyilvánítsa. Eredménytelen aukció esetén az ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül”.

Hektikus nemzetközi környezet

A befektetők ugyan kitörő örömmel fogadták az EU-csúcson megkötött megállapodásokat, azonban a forint nem tudott profitálni a kirobbanóan pozitív csütörtöki hangulatból. Pénteken már nem mutatkozott a kockázati étvágy további javulása, a forint pedig ismét ki tudta venni a „részét” a profitrealizálásokból.

A nemzetközi piacokon is jelentős a volatilitás, azonban a forintot különösen sújtják a külföldi események. Összességében továbbira is az látszik, hogy a forint sokkal kiszolgáltatottabbá vált a nemzetközi környezet változásának (romlásának) a végtörlesztési terv bejelentése óta.

„A leminősítési aggodalmak a mai napon is nyomaszthatják a forintot, miközben a nemzetközi hangulat lesz alapvetően meghatározó. Az optimizmus egyelőre kitart, így az erősödésnek állhat a zászló, de a globális szentiment támogatása nélkül akár újabb mélypontok is jöhetnek” – vetítette előre Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank közgazdásza reggeli elemzésében.