Az IMF-re kacsingatnak a hazai bankok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNovember végéig 54,5 ezer devizaalapú kölcsönt végtörlesztettek az ügyfelek kedvezményes árfolyamon számolva 248,4 milliárd, aktuális árfolyamon 338,9 milliárd forint értékben, ami a pénzügyi intézményeknek 90,6 milliárd forintos veszteséget okozott, áll a PSZÁF legfrissebb jelentésében. Kovács Levente azzal számol, hogy a veszteség összességében várhatóan el fogja érni a 200 milliárd forintot. A végtörlesztés lehetősége jelen állás szerint december végéig él, ezt eddig jellemzően azok tudták igénybe venni, akiknek volt elég saját forrásuk erre a célra.
Míg a végtörlesztést továbbra is teljes egészében elutasítják a bankok, addig a bankadóhoz már némileg puhábban viszonyulnak. Erre valószínűleg továbbra is szükség lesz a költségvetés fenntarthatósága miatt, magyarázta Kovács Levente. A válság és a magyar kormány bankszektort sújtó intézkedéseinek hatásai között említette az árfolyam- és inflációszűrt hitelállományok visszaesését, a kamatmarzs csökkenését, az adózott eredmény elolvadását, a működési költségek visszafogását – utóbbi sorozatos leépítéseket eredményezett a bankoknál. Szerinte 2011-ben tőkekivonás indult el a szektorban, a végtörlesztés pedig tovább növelte a külföldi szereplők forráskivonási törekvéseit. Ez újabb fiókbezárásokhoz vezethet, vélekedett Kovács Levente.
A főtitkár egyúttal visszautasította azt a konferencia hallgatóságából érkező felvetést, miszerint a most áldozatvállalásra kért bankok a 2008-as válságot megelőző években „extraprofitra” tettek volna szert. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az elmúlt tíz évben a Magyarországon jelen lévő pénzintézetek nyereségük 28 százalékát fordították osztalékkifezetésre, több mint hetven százalékát visszaforgatták a bankba.
Erős kritikával illette a kormány egyes lépéseit a konferencián Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Intézet Zrt. elnöke is. „Magyarországon újratervezésre van szükség, át kell alakítani a gazdaságpolitikát” – figyelmeztetett. Szerinte 2012-ben hatalmas restrikcióra van szükség a költségvetésben, hogy sikerüljön három százalék alatt tartani a költségvetési hiányt. Úgy véli, a magyar kormánynak nagyon nehéz dolga lesz az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalásokon. „Nem látom, hogyan fogjuk újraírni a költségvetést januárban” – mondta. Szerinte a legjobb az lenne, ha a kormány még a jövő évi költségvetés elfogadása előtt változtatna eddigi elképzeléseinek egy részén, azaz gyakorlatilag elébe menne az IMF igényeinek.
A magyar kormány gazdaságpolitikájára érdemben nem tért ki, az uniós politikusokat viszont bírálta előadásában Heinrich Schaller, a bécsi tőzsde elnök-vezérigazgatója. Utalt arra, hogy Brüsszelnek csaknem két évbe telt, míg intézkedéseket hozott a bajban lévő tagállamok adósságainak átstrukturálására – Görögország adósságainak például mintegy felét engedik majd el a tervek szerint. Kifogásolta azt is, hogy Brüsszel egyelőre adós további konkrét lépésekkel. Ebben a környezetben nem csoda, hogy szenvednek a tőzsdék, különösen a kisebb országokban, jegyezte meg a szakember.
Ezzel együtt úgy véli, hogy jelenleg túlságosan lenn vannak tőzsdei árfolyamok, a cégek egy része jobb állapotban van annál, mint amit részvényárfolyama jelez. A 2008-as válság után ugyanis olyan intézkedéseket vezettek be a vállalatok, amelyek védettebbé tették őket az újabb nehézségekkel szemben. Jelenleg nagyon volatilis fázisban vagyunk, a piacokon továbbra is „extrém nagy bizonytalanság uralkodik”, figyelmeztetett a bécsi tőzsde vezére.
