Veszélyes szinten a magyar kötvényhozam - Ma tesztelik a bizalmat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Bloomberg adatai szerint 2009 júniusa óta nem mértek ilyen magas hozamot. Magyarország ma 45 milliárd forintnyi 3 hónapos kincstárjegy érétkesítését tervezi.
„Ilyen rövid lejárattal nem valószínű, hogy meggyűlik a baja az ÁKK-nak akármennyire is elégedetlenek a befektetők az utóbbi napok történéseivel” – vélekednek a Raiffeisen Bank budapesti közgazdászai. Hozzátették: a magyar kötvények hozamai tegnap jelentősen emelkedtek, ami tükröződhet az elsődleges piacon is.
A politikusok december végén elfogadták az új jegybanktörvényt, amely lehetővé teszi, hogy újabb alelnököt jelöljenek, valamint kibővítsék a Monetáris Tanácsot.
„Ma újra tesztelik a befektetői bizalmat” – írta Tóth Gyula, az UniCredit Bank bécsi közgazdásza. Az elemző szerint a magyar eszközökkel kapcsolatos rövid távú kilátások is negatívak.
A Bloomberg beszámolója emlékeztet, már két hitelminősítő ügynökség is a befektetésre nem ajánlott, vagyis a bóvli kategóriába süllyesztette Magyarország adósságát.
Egyre erőteljesebb fenntarthatósági kérdéseket vethet fel, ha a hosszú kötvények 10 százalék feletti hozammal kelnének el az aukciókon - mutatott rá Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza.
Kiemelte: azonnali fizetésképtelenség nem fenyeget, az IMF-fel való megállapodás szükségessége azonban egyre elkerülhetetlenebbé válik.
„Bár a hozamemelkedésben technikai tételek is azonosíthatók, a folyamat aligha meglepő módon tükrözi a befektetők növekvő bizalmatlanságát a hazai folyamatokkal kapcsolatban” – értékelik az Equilor közgazdászai, hogy a 10 éves kötvény hozama 10 százalék fölé emelkedett.
„Véleményünk szerint a folyamat még csak ezt követően gyorsul be, ezért a hozamgörbe meredekebbé válásával kalkulálunk: érdemes az 5/10/15 éves horizonton shortolni a kötvényeket” – áll az Equilor reggel kiadott anyagában.
„A helyzet vélhetően csak akkor változik, ha mégis tető alá hoznak egy EU/IMF-hitelmegállapodást vagy a kormányzati gazdaságpolitika vesz 180 fokos fordulatot. Egyelőre azonban egyik sem tűnik valószínűnek” – vélekednek.
