Adókkal vásárolhatunk bizalmat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Szerintük, ha a Mol-részvények árfolyamát nem sikerül a 17 400 forintos szinten megállítani, akkor akár a szeptemberi mélypontokig, azaz 15 000 forintig is csökkenhet azok árfolyama. Célárként ugyan továbbra is 19 000 forintot említenek, ám annak elérését egyre valószínűtlenebbnek tartják.
A többi részvényhez képest erős forgalom mellett szűk, 350 forintos sávban csúsznak lefelé az OTP Bank papírjai. Az elemzők szerint a 3500 forintos szint még tartja az árfolyamot, de ennek elesése után 3250 forintig gyengülhet a részvény, érdemi növekedés pedig csak akkor lehet, ha újra 4000 forint fölé emelkedik az ár.
A távközlési különadó jövő évi kifutása miatt 2013-ra már számottevő javulást várnak a Magyar Telekomtól. A korábbi években a szelvényvágás után az árfolyam az osztaléknál is jobban szokott esni, az idén azonban 500 forintnál jelentős ellenállások találhatók. A lassan fél éve tartó oldalazás akkor fejeződhet be, ha a részvények árfolyama 600 forint fölé nő.
A gyógyszergyártók ugyan újabb komoly árcsökkenést voltak kénytelenek elszenvedni a márciusi vaklicit során, a várakozások mégis javultak az előző negyedévhez, sőt évhez képes is. A Richternél ez a cariprazine-hoz kapcsolódó pozitív bejelentéssel magyarázható. Más árfolyammozgató esemény azonban nem várható. Az elemzők szerint a 37 000 forintos szint áttörése esetén egészen a 35 000 forintig eshet a kurzus és a korábban remélt 41-42 000 forintos szintektől nagyon messze kerülhet.
A Raiffeisen Bank elemzői szerint az euró értéke erőteljes hullámzások mellett, trend nélkül 1,35 dolláros szint körül ingadozik az év során, és a svájci jegybank 1,20 frank felett tartja az uniós valuta értékét. Szerintük a valutaalappal történő megállapodást követően a forint erősödhet, így az euró 285, a dollár 211, a frank árfolyama pedig 232 forintra csökkenhet.
A hitelintézet szakértői szerint Magyarország számára elkerülhetetlen a valutaalappal történő megállapodás, és emelkednek a lakossági adóterhek. Török Zoltán vezető elemző szerint Magyarországgal szemben teljes bizalmatlanság alakult ki a tőkepiacon. Mivel az ország belső forrásokra támaszkodva nem tudta a bizalmatlanságot eloszlatni, ezért külső forrásokra van szüksége. Ehhez elengedhetetlen a hitelmegállapodás, melynek ára a lakossági adóterhek növelése, szerkezeti reformok bevezetése és a kormány gazdaságpolitikájának megváltoztatása. Úgy véli, a kormány a megállapodás érdekében igyekszik csökkenteni a költségvetés hiányát, ezért várhatóan megvizsgál minden lehetőséget az adók emelésére. Ezek közé tartozik például az áfa növelése és az egykulcsos szja progresszívvá tétele.
