Emiatt általában elmondható, hogy növekszik a kamatfelár esetenként még a jó hitelképességű nagyvállalatok számára is, főképpen a nagyobb összegű, konzorciális hiteleknél. A vállalatfinanszírozás feltételei az Európai Unióban is romlottak, ezért a magyarországi multinacionális cégek számára jelenleg a határon túli hitelfelvétel sem okvetlenül kedvezőbb.
A deviza-alapú hitelek végtörlesztése és a banki különadó megtépázta a bankok tőkéjét éppen akkor, amikor a bázeli szabályok tovább szigorítják a tőkekövetelményeket. Az új előírások ugyan csak több év alatt fokozatosan lépnek életbe, de a bankoknak már készülniük kell a megfelelésre. Miután azonban többségüknél hiányzik a tőkefelhalmozáshoz szükséges profit, mérlegszerkezetük optimalizálásával igyekeznek javítani helyzetükön, ami a kisebb tőkeigényű szolgáltatások felé tereli a tevékenységet. A folyamat következtében tehát csökken a hitelkínálat, ritkulnak a nagyvonalúan méretezett hitelkeret megállapodások, helyüket átveszik az ügyfél finanszírozási igényére pontosabban szabott hitelkeretek.
„A vállalatok jelenleg elsősorban működő tőkefinanszírozási igényüket akarják biztosítani, ezért kereslet is elsősorban a forgóeszközhitelek iránt tapasztalható, beruházási hitelre kevésbé van kereslet. Lényegében eltűntek a piacról a projekthitelek, helyettük a nagyvállalatok kisebb beruházásokra is általános vállalatfinanszírozási hitelt vesznek igénybe.” – hangsúlyozta Cseresznye Andrea, az ING Bank igazgatója.
Elmondása szerint a fejlesztésekhez, felújításokhoz ma leginkább csak több fajta forrás igénybevételével lehet finanszírozást szerezni. Jellemző arány például a negyed-negyed részben uniós támogatásból és állami hozzájárulásból, továbbá 20 százalékban önrészből és 30 százalékban hitelből finanszírozott beruházás. A legkisebb kockázattal finanszírozható nagyvállalatok egyébként szerinte többek között a gyógyszeripar, az olaj és gázipar, az energia-, illetve a kiskereskedelem cégei. Vannak olyan ágazatok is, mint például a szállítmányozás, ahol a piaci konszolidáció eredményeként egy-egy nagyobb szereplő megerősödött az utóbbi időszakban, és így vált jól finanszírozhatóvá.
A hitelek kamatfelárai a legjobb hitelképességű vállalatok számára is felfelé araszolnak. Az utóbbi években a vállalati hitelpiacon hullámzott az ár, a válságot követő két évben, 2009-2010-ben a nagyvállalati körnek nyújtott finanszírozásnál is a korábbiaknál lényegesen magasabb szintre, jóval 100 bázispont fölé nőtt a kamatfelár, majd tavaly volt egy kis megnyugvás, idén viszont eddig áremelkedési trendet láttunk. Az év további részében ismét kiszámíthatatlanná válhat a kamat környezet a nagyvállalati szektorban az ING szerint.
