Korábban több hitelintézet is kínált olyan lakossági jelzáloghiteleket, amelyeket a futamidő első hónapjaiban alacsonyabb kamattal, így kisebb törlesztőrészlettel kellett visszafizetni. Még a hitelek között tudatosan választók közül is sokan a kezdőrészlet nagysága alapján döntöttek; abban bízva, hogy később növekszik jövedelmük. Pedig a teljes hiteldíjmutató vagy az összesen visszafizetendő összeg alapján jobban összehasonlíthatóak a hitelkonstrukciók.
A tilalommal együtt lépett életbe több, a hitelek kamatozását érintő jogszabály. A Ptk. módosítása szerint a jegybanki alapkamatnál legfeljebb 24 százalékkal lehet magasabb a magánszemélyek egymás közötti ügyleteiben felszámítható kamat mértéke. A hitelintézeti törvény szerint pedig ugyanekkora lehet a pénzügyi szolgáltatók által az ügyfeleknek nyújtott hitelek költsége, kivéve a magasabb kockázatú áruhiteleknél, a hitelkártyáknál és fizetési számlához kapcsolódó, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönöknél. A jelzáloghitelek árazásának átláthatóbbá tételét is előirányozták a törvényalkotók. Ezért az új jelzáloghitelek nyújtásánál a kamatot vagy referencia-kamatlábhoz kell kötni, vagy hosszabb időre – 3, 5 vagy 10 évre – rögzíteni kell.
Pang a lakáshitelek piaca
A végtörlesztés idejének néhány hónapjától eltekintve nagyon alacsony szinten van az új lakáscélú jelzáloghitelek nyújtása. Márciusban mindössze 11,6 milliárd forint értékű lakáshitelt folyósítottak. Az új szerződések értéke 2008-ig havi 50 milliárd forint körül mozgott, amelyek zöme svájcifrank-alapú volt, ám ez a mennyiség mára 15–20 milliárdra csökkent. Tavaly októbertől idén februárig 223,2 milliárd forint értékű új lakáscélú hitelt folyósítottak, ez azonban kizárólag a végtörlesztésnek volt köszönhető.
