Ázsia megeszi Nyugat-Európa kerozinját is, transzatlanti kapcsolatok jelenthetik a megoldást
A Hormuzi-szoros gyakorlatilag teljes lezárása a világ tengeri úton szállított repülőgépüzemanyag-kínálatának közel 21 százalékát vágja el, és az európai importot majdnem 300 ezer hordóval csökkenti naponta. Ennek a mennyiségnek a nagyja, mintegy 247 ezer hordó jellemzően Északnyugat-Európába érkezik. E mennyiségek pótlása rendkívül nehéz feladat lesz. A szokásos tartalékforrások – például Dél-Korea és Kína – ugyanis exportkorlátozásokat vezetnek be saját belföldi piacuk védelmében, így a kőolajipari termékek, ezeken belül a kerozin exportjában is – írja a Kpler elemzése alapján készített összeállításában az Origo.
A közel-keleti válság kihívást jelenthet a kerozinellátásra nézve is
A lap szerint az esetleges kerozinhiány jelentette nyomás most több körülmény miatt is nehezen enyhíthető. Egyrészt fennáll az a körülmény, hogy az EU szankciói tiltják az orosz nyersolajból készült olajtermékek importját, ami miatt az északnyugat-európai vevők eleve elkerülik ezeket a rakományokat a potenciális szankciós kockázatok miatt. Az indiai tartalékoknál a kockázatot az adja, hogy a jamnagari finomító továbbra is vásárol uráli típusú orosz nyersolajat, noha hozzáteszi, hogy azt csak a finomító belföldi felhasználásra termelő részében dolgozza fel, vagyis onnan nem kerülhet exportra (ennek előzménye, hogy India amerikai mentességet kapott arra, hogy továbbra is vásárolhasson orosz nyersolajat).
Másrészt figyelembe kell venni, hogy a közel-keleti térségnek eleve korlátozott a feldolgozókapacitása. A Perzsa-öböl térségében a Vörös-tenger mentén működő Petrorabigh és Samref finomítók exportálnak jelentősebb mennyiségű repülőgép-üzemanyagot. A térség termelése azonban nagyrészt dízelre koncentrál: 2025-ben a középpárlatok exportján belül a kerozin aránya mindössze 6,4 százalék volt. Ománban a Duqm és Sohar finomítók továbbra is működnek, bár valószínűleg csökkentett kapacitással. Az ottani kikötőt ráadásul már támadás is érte a konfliktus során.
Az ország teljes kerozinexportja – beleértve a harmadik fél tárolóiból származó szállítmányokat – 2025-ben mindössze 50 ezer hordó volt.
Ezek a mennyiségek békeidőben sem fedezik teljesen Európa napi több százezer hordós, éves szinten 40-50 millió tonnára rúgó kerozinigényét.
Mivel a keleti piacok rendkívül erős vételi árakat kínálnak, és fennáll a veszélye annak is, hogy az exportőrök elzárják a csapokat, ebben a helyzetben az Atlanti-medence túloldala kínálja a legéletképesebb pótlási lehetőségeket Európa számára.
A kérdés azonban a kapacitás.
Papíron nyitva áll az exportmennyiség növelése az Egyesült Államok mexikói-öböli partvidéke és Északnyugat-Európa között, ám a teljes export ritkán haladja meg az egymillió tonnát havonta, még ha januárban történelmi rekordot ért is el 307 ezer hordóval.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
