Véleményünk szerint 3,1 százalékkal csökkenhet éves alapon 2012-ben a Magyar Telekom árbevétele, amennyiben megtisztítjuk a fő tevékenységéhez nem kapcsolódó tételektől – vélekednek a KBC szakértői. A T-Systems és a macedón leány gyenge teljesítményét (előbbit a kormányzati megszorítások és a költségcsökkentés az üzleti szektorban, utóbbit az erős verseny húzza vissza) a hazai vezetékes bevételek javulása részben ellensúlyozhatja.
A kiskereskedelmi energiaértékesítés figyelembevételével 0-2 százalékos csökkenés várható, a szegmens a tavalyi 4,5 milliárd forintos bevétellel szemben idén 20 milliárdnyit hozhat a konyhára.
A KBC szerint 7,2 százalékot eshet a tisztított EBITDA 2011-hez képest, főként a kiskereskedelmi tevékenység költségeinek emelkedése miatt. A bevételek egyre nagyobb hányadát kitevő tevékenység jövedelmezősége igen alacsony, az értékesítés csaknem 95 százalékát elviszik a költségek.
Gondot okozhat az állami mobilcég
Nem szabad alábecsülni a negyedik, éppen piacra igyekvő állami mobilcéget, amely elsősorban a T-System szegmensre helyezhet nyomást az alacsonyabb volumenű állami megrendelések révén. A cég rendszerintegrációs/IT bevételeinek mintegy egyharmada az állami szférához köthető.
A mobilpiacon is jelentős gondot jelenthet az új szereplő, csökkentve a már piacon lévő telekomcégek piaci részesedését. Korábbi előrejelzésünkön nem változtattunk, év végén 0,75 százalékos részesedést hasíthat ki a hazai mobilpiacon a negyedik szereplő, ami 2016-ra 3,75 százalékra hízhat.
Véleményünk szerint továbbra is túlságosan optimista várakozásokat fogalmaznak meg a Magyar Telekom elemzői a konszenzusban szereplő célárfolyam és profitbecslések alapján – hangsúlyozzák az elemzők. A szakértők többsége nem számít arra, hogy az új belépő 1 százaléknál nagyobb piaci részesedésre tegyen szert közép- és hosszú távon.
Az új belépő teljesítményétől is függ az osztalék
Az extra állami adóterhek csökkenése nem befolyásolja az osztalékfizetést. A jövőre kivezetés sorsára jutó telekomadó jelenleg mintegy 24-26 milliárd forintos kötelezettséget ró 2012-ben a Magyar Telekomra, míg az új telefonadó ennél alacsonyabb, "már csak” 20 milliárd forintos (2012-ben 8 milliárd körüli) terhet jelent a számára éves szinten. Előrejelzésünk szerint ennek mintegy felét tudja majd áthárítani ügyfeleire a cég, eltérő szint mellett intézményi fundamentális elemzőnk az alábbi grafikonon lévő fair értékeket kapta volna.
A problémát inkább az jelentheti, hogy a 800 ezer közalkalmazottból hosszabb távon mennyit tud megszerezni az új szereplő, ha élénkül az árverseny, illetve a konzorcium valódi verseny nélkül tud közbeszerzési eljárásokat megnyerni.
A jövőbeli nyereség kifizetésére épülő osztalékdiszkont modell alapján kapott 452 forintos részvényenkénti fair érték is megerősíti számításunkat. Korábbi előrejelzésünkön rontva, már 2014 után is csak 50 forintos kifizetéssel számoltunk.
Indokolt alulértékeltség
Véleményünk szerint indokolt a Magyar Telekom alulértékeltsége a közép-kelet európai versenytársaihoz képest. Az 2012-es előretekintő EV/EBITDA 4,6-es értéke 15 százalékos diszkontnak felel meg az 5,4-es CEE régiós átlaghoz képest. Ennek hátterében a negyedik szereplő belépése miatti piacvesztés és a háztartások kiadásainak visszafogása áll – írják a KBC elemzői.
Kedvezően hathat a Magyar Telekom részvényére, ha Magyarországnak sikerül megállapodnia az IMF-fel egy elővigyázatossági hitelkeretről, ami elsősorban a telekompapír osztalékhozama és az állampapír piaci hozamok közötti spread kitágulását okozhatja.
