A hazai megtakarításoknak a hazai gazdaságba kell áramolnia – mondta Király Júlia, az MNB alelnöke a rendezvényen. Szerinte nem jó alternatíva, ha a lakossági megtakarítások állampapírba áramolnak, azoknak ugyanis a hazai gazdaságot kell élénkíteniük. Azt viszont nem tartja gondnak, ha a magánszemélyek egyszerű befektetéseket, például bankbetéteket választanak, de megfelelőek a jelzálogkötvények és a befektetési alapok is.
Az alelnök szerint jelenleg magas az ország államadóssága és a lakosság devizában nyilvántartott tartozása és az ország külső adóssága is, ezért a pénzügyi rendszer és a gazdaság nagyon sérülékeny. Az adósságok lebontása hosszú folyamat, ezért a növekedési pálya elérése időbe telik. Az utóbbi idők kormányzati intézkedései nem ösztönzik, hanem visszavetik a megtakarítási hajlandóságot.
Körülbelül egy évtizedre van szükség ahhoz, hogy Magyarországon a hitelek és a betétek aránya helyreálljon – vélte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Mint mondta, 2003-2008 között 180 százalékra nőtt a hitel-betét mutató, ami azóta 122 százalékra mérséklődött. Szerinte a hitelezés csak akkor indulhat be, ha a mutató újra 100 százalékra esik vissza, ehhez azonban mintegy 1 000 milliárddal kellene növelni a megtakarítási állományt, ami szerinte akár tíz évig is eltarthat. Az elemző a jegybank alelnökével ellentétben úgy vélte, hogy a lakossági megtakarításoknak állampapírokba is kell áramolnia és hasonló nagyságrendben kell nőnie, mint a bankbetéteknek.
A tervezett európai bankunió egyelőre csak egy magas szinten megfogalmazódó politikai vízió – mondta a PSZÁF alelnöke a szervezet a konferenciájn. Balogh László szerint az EU vezetése jelenleg koncepciót dolgoz ki az Európa Tanács következő ülésére, arról, hogyan lehet létrehozni egy európai szintű betétbiztosítás, bankszanálási és uniós bankfelügyeleti rendszert.
A magyar lakosság pénzügyi ismeretei átlag feletti, a pénzzel kapcsolatos magatartása viszont átlag alatti – derül ki egy friss nemzetközi felmérésből. Szalay György, az MNB Pénzügyi Kultúra Központ vezetője elmondta: az OECD és a Nemzetközi Hálózat a Pénzügyi Oktatásért (INFE) négy kontinens 14 országában végzett felmérést a pénzügyi ismeretekről. A kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság matematikai és pénzügyi ismeretei nagyon jók. A megkérdezettek 61 százaléka ért a kamatszámításhoz és 45 százalékuk a kamatos kamatszámításhoz. Ezen a téren még Norvégia és Észtország ért el jó eredményeket. A legrosszabbak között található Albánia és az Egyesült Államok is.
A megkérdezettek 57 százaléka többre becsüli a jövőben kapott nagyobb értéket a jelenbeli kisebbnél – ez kedvező lenne a takarékosság és a pénzügyi szolgáltatások szempontjából, mindez azonban nem tükröződik a pénzügyi magatartásban. A Magyarországon megkérdezetteknek csak 33 százaléka készít családi költségvetést, míg például Malajziában az arány 75 százalék. A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság 52 százalékának semmilyen megtakarítása nincs, 25 százalékának csak lakossági folyószámlán van pénze, csak 15-17 százalék keres összetettebb megtakarítási lehetőségeket. Az is kiderült, hogy pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor a magyar lakosságnak csak 37 százaléka hasonlítja össze több cég termékét, egyharmaduk azonban minden előzetes tájékozódás nélkül igényel szolgáltatást. A pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők kevesebb mint 5 százaléka fordul független tanácsadóhoz.
