Szertefoszlott az illúzió
Spanyolország sem került ki a figyelem középpontjából. Azt gondolhattuk, hogy az eurózóna tagországai által biztosított bankmentő csomag segítségével a spanyol bankrendszer feltőkésítésének problémája megoldódott, mára már nemcsak a bankrendszerrel, hanem a spanyol államadósság finanszírozhatóságával kapcsolatos félelmek is felerősödtek.
A reményt hét közepére már csak a Fed ülése, illetve a várt mennyiségi lazítás harmadik köre (QE3) táplálta. A piac a gazdasági – elsősorban ingatlanpiaci – adatok romlása miatt arra számított, hogy az amerikai jegybank újra a monetáris lazítás eszköztárát veti be. Az illúzió csütörtökre szertefoszlott. Ben Bernanke Fed-elnök ugyan beszélt arról, hogy a romló makrofolyamatok további beavatkozásokat tesznek szükségessé, de mindössze a kötvénycsereprogram meghosszabbítását jelentette be. A hosszú lejáratú kötvény vásárlását a rövid lejáratú kötvények eladásából történő finanszírozása a korábbi program folytatását jelenti csak. A Fed hozott is ajándékot, meg nem is. A népmesében Mátyás király tudta értékelni az ilyen ajándékot, a piacok viszont nem.
A hét második felében már nyomát sem lehetett látni a jó hangulatnak. Csütörtökön napközben még csak pletyka volt, hogy leminősíthetnek több amerikai bankot, estére a Moody’s ezt valósággá tette. Így a hét utolsó két napján az egész heti teljesítmény semmivé vált. A magyar börze így 24 ponttal került lejjebb az előző heti záróértékéhez képest. A blue chipek árfolyamának változása tizedszázalékban mérhető csupán.
A csökkenő olajár nem feltétlenül rossz a Molnak
A világgazdaság lassulásától való félelem miatt az olaj árfolyama május eleje óta csökkenő trendet mutat. A kőolajkészletek a várt csökkenés helyett 2,1 millió hordóval bővültek. A WTI árfolyama a lélektani 80 dolláros szint alá, 9 hónapos mélypontjára esett. Ezzel szemben a Mol becsült finomítói árrése a 2008-as szintekre emelkedett, ami kompenzálhatja a csökkenő olajáron keletkező profitcsökkenést.


