A politika rángatta a tőzsdét
A múlt heti kétnapos uniós csúcstalálkozón összehozott megállapodások nagyon kedvező pénz- és tőkepiaci reakciókat váltottak ki világszerte. A fél év utolsó napján, múlt pénteken 3,32 százalékkal, 557,81 ponttal emelkedett a BUX. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy bizonyos válságkezelési témákban engedtek a németek. Így a korábban vártnál is rugalmasabb és gyorsabb lehet a válságkezelő alapok piaci beavatkozása, valamint hamarabb felállhat az eurózóna egységes banki felügyeletét is ellátó szervezet.
Az egész fél évben elsősorban a politikai események mozgatták a tőzsdei részvényárfolyamokat. A világ valamennyi tőkepiacát alapvetően befolyásolták a görög adósságválsággal kapcsolatos hírek. A forint és a magyarországi befektetések értéke pedig elsősorban attól függött, hogy milyen kilátásai vannak az országnak arra, hogy megállapodjon egy hitelkeretről a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval.
Az év legelején azért csökkentek az árfolyamok a Budapesti Értéktőzsdén, mert a befektetők arra számítottak, hogy a kormány nem akar megállapodni a hitelkeretről a nemzetközi szervezetekkel. Január második hetében azonban már látszódtak a kabinet kompromisszumkészségének jelei, így a hazai részvénypiac rá tudott csatlakozni a nemzetközi tőkepiaci fellendülésre.
Az év eleji fellendülést elsősorban az motiválta, hogy a világ jegybankjai kötvényvásárlásokkal és a kereskedelmi bankoknak nyújtott olcsó hitelekkel növelték a pénzkínálatot. A hitelintézetek az így szerzett forrásokat elsősorban államkötvények vásárlására fordíthatták. A kötvények iránti kereslet növekedése a kamatok csökkenéséhez és a részvényektől elvárható hozamok mérséklődéséhez vezetett. Utóbbi miatt emelkedtek a részvényárak.
A tőkepiaci hangulatot a likviditás növelésének híre önmagában is javította. A nagyobb likviditás miatt a piaci szereplők már sokkal kevésbé látják az esélyét annak, hogy valamelyik európai uniós ország fizetésképtelenné váljon. Ezért jelentősen megnőtt a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Emiatt a fejlődő országok piacain sokkal meredekebb volt a részvényárak emelkedése, mint a fejlett államokban. Mivel Magyarországot az átlagosnál is kockázatosabb piacnak tekintik, itt a növekedések és a zuhanások is nagyobbak szoktak lenni.
A második negyedévben egyértelműen a görög adósságválsággal kapcsolatos hírek nyomták rá a bélyegüket a világ tőkepiacaira. Amikor Görögországban olyan politikai helyzet alakult ki, amelyben komoly esélye volt az ország eurózónából történő kilépésének, akkor csökkentek a részvényárfolyamok. Amikor viszont olyan kormány került hatalomra, amely a valutaunión belül maradást tűzte ki célul, ismét nőttek az árfolyamok.
Itthon a főbb részvények közül az OTP Bank papírjai drágultak a legnagyobb mértékben a fél év során. Az árfolyam-növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a forint erősödése miatt kevesebb adós válik fizetésképtelenné, így lassabban romlik a bank hitelportfóliója, és csökken a vesztesége. Emellett a bankok és a kormány közötti megállapodás bizonyos mértékben kezeli a hiteleiket már nem fizető magánadósok problémáit. Az új árfolyamgát ugyanis a befektetők megítélése szerint az adósok jelentős részének segíthet.
A Richter is az átlag felett drágult, amihez az is hozzájárult, hogy egy sikeres teszt után új készítménnyel, a cariprazine-nal jelenhet meg a gyógyszerpiacon. Az ennek a bevezetéséből származó bevétel- és nyereségnövekedés pedig nemcsak ellensúlyozza, de felül is múlja a gyógyszerkassza várható szűkítéséből származó bizonytalanságot.
A Mol árfolyama viszont csökkent a fél év második részében. Ennek több oka is volt. A cégcsoport üzemi eredményét 10–15 százalékkal, éves szinten mintegy 50 milliárd forinttal csökkenti, hogy horvát leányvállalata, az INA nem folytathatja az olajkitermelést Szíriában. Emellett, ha az olajárak stabilizálódnak az utóbbi hónapok jelentős csökkenése után, az további 30 milliárd forinttal mérsékelheti a társaság profitját. Ráadásul az INA-ban tulajdonostárs horvát állammal folyó viták is csökkentik a részvény értékét.
A vezető papírok közül az MTelekom szerepelt a legrosszabbul. A társaság nyereségkilátásait egyértelműen az rontja le, hogy az idei évben egyszerre terheli távközlési különadó és a telefonálásra és az SMS-küldésre kivetett adó. A cég eddig még nem jelezte, hogy ezt az ügyfelekre terhelné át. Ebben egyébként az is akadályozná, hogy ügyfeleinek jelentős részével kétéves szerződést kötött.
