A nemzetközi hitelminősítő - amely a múlt héten Szlovénia államadós-besorolásait is rontotta - hétfőn Londonban bejelentette, hogy az eddigi 6-os kockázati csoportból a 7-esbe kerül át a szlovén bankszektor országkockázati megítélése (Banking Industry Country Risk Assessment - BICRA).
A szlovén bankrendszer a hétfői átsorolással ugyanabba az országkockázati csoportba került, amelyben Magyarország, Portugália, Izland, Írország és Bulgária is van a Standard & Poor''s listáján.
Az átsoroláshoz fűzött elemzésében az S&P kiemelte azt a véleményét, hogy a Szlovéniában tapasztalható, erősödő politikai polarizáció, a kormánykoalíció pártjai közötti konszenzushiány gyengíti azoknak a válaszlépéseknek a hitelességét, amelyeket a szlovén hatóságok tesznek a bankszektorban, a közfinanszírozásban és a reálgazdaságban jelentkező egyre jelentősebb feszültségek kezelésére.
A Standard & Poor''s ugyanezzel az indokkal minősítette vissza múlt pénteken Szlovénia szuverén adóskockázati besorolásait is. A cég a hosszú futamidejű szlovén államadósság osztályzatát egy fokozattal, az addigi "A plusz"-ról a továbbra is elsőrendű "A"-ra rontotta, további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást érvényben hagyva az új osztályzatra.
Mint arról beszámoltunk, a bankok problémáinak áthárítása az államra gyilkos spirált indít el, hiszen ez rontja az ország adóskockázati megítélését, feljebb hajtja az állampapír-piaci hozamokat, azaz még drágábbá teszi az adósságrefinanszírozást, és így ellehetetlenítheti a költségvetési deficitcélok tartását. A piaci bizalom csökkenését jelzi az is, hogy a befektetői kereslet a közelmúltban a hosszú lejáratú államkötvényektől a rövid lejáratú kincstárjegyek irányába tolódott el.
Akarva-akaratlanul a lehúzó spirál részét képezik egyébként a hitelminősítő intézetek is, amelyek leminősítései nyomán a bankok még nehezebben kapnak hitelt az Európai Központi Banktól – erre figyelmeztetett korábban Marko Kranjec szlovén jegybankelnök is – , és így még inkább állami „apanázsra” szorulnak.
