Egyre többen kérnek árfolyamgátat

Felgyorsult az új típusú árfolyamgát igénylése a hazai hitelintézeteknél: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint 27252 darab gyűjtőszámlahitel-szerződést kötöttek a hazai pénzügyi szolgáltatók, ebből 18 ezeret júniusban. A már élő gyűjtőszámlahitelek darabszáma meghaladta a 20 ezert az első félév végén, ami majdnem pontosan kétszerese a májusi darabszámnak. Mindezek eredményeként június végére meghaladta 900 millió forintot a yűjtőszámla-hitelek állománya, és az azokkal érintett hitelállomány közel 183 milliárd forint volt. A PSZÁF adatai szerint - nem meglepő módon - a svájci frankban eladósodott ügyfelek közül kerül ki az új típusú árfolyamgátat igénylők túlnyomó része, a gyűjtőszámlahitelek 97 százaléka hozzájuk kapcsolódott.

A gyorsuló növekedés ellenére a jogosult adósoknak még mindig csak a töredéke igényelte az új lehetőséget: ebben szerepet játszhat az az aggodalom is, hogy a háztartás a legfeljebb öt éves árfolyamgátas időszak lejárta után nem tudja majd fizetni az akkor megemelkedő terheket.
A Budapest Bank által végzett felmérés szerint mindenesetre az érintett háztartások viszonylag optimisták. A felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek többsége jelenleg fizetési nehézségekkel küzd, de bízik abban, hogy az árfolyamrögzítés időszakának lezárulta után képes lesz fizetni az újra megnövekedett törlesztőrészletet. A megkérdezettek családi költségvetésének átlagosan 40 százalékát teszi ki az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett havi törlesztőrészlet, és több mint felüknek 70 ezer forintnál magasabb a havi törlesztése. Nem meglepő tehát, hogy a felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81 százaléka tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel. A megkérdezettek 16 százalékának viszont eleve nem okoz gondot a törlesztés, hanem azért veszi igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartja.

Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek 10-30 ezer forintos törlesztőrészlet csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele (47 százaléka) részben vagy egészben meg kívánja takarítani. A megtakarítani szándékozók között a leggyakoribb cél a későbbi hiteltörlesztés elősegítése, a biztonsági tartalék képzése, valamint a gyermekek támogatása. A válaszadók megfontoltságát tükrözi, hogy mindössze 6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, mi lesz az árfolyamgátból származó megtakarításainak sorsa.
Az árfolyamgátnak köszönhetően felszabaduló összeget megtakarítani szándékozó válaszadók leginkább középtávra, a gyűjtőszámla hitel futamidejével megegyező 1-5 éves időtávra szándékoznak félretenni. Számukra a befektetés biztonsága a legfontosabb (41 százalékuk nyilatkozott így), míg a likviditás és a magas hozam csak kisebb súllyal szerepel. Az így keletkező pénzösszegek a válaszok szerint leginkább lakáscélú megtakarításokba vándorolnak majd.
"A Budapest Bank bízik abban, hogy az árfolyamgát érdemi segítséget nyújt a devizahiteleseknek, és kiemelten fontosnak tartja, hogy segítse mindazokat, akik az árfolyamrögzítés során megmaradó összeget a jövőjükre gondolva szeretnék félretenni. Ügyfeleink széles körű megtakarítási és befektetési termékpalettáról választhatják ki az igényeiknek legmegfelelőbb szolgáltatást" – mondta el Ákos Tamás, a hitelintézet lakossági üzletágának vezetője.
Azok, akik részben vagy egészben felélik a törlesztőrészlet csökkenésével „nyert” összeget, legtöbbször a napi kiadásokra (vásárlásra, fogyasztásra) fordítják azt (37 százalékuk nyilatkozott így). Sokan vannak, akik meglévő egyéb hiteleik aktuális törlesztőrészleteit fizetik ebből az összegből, vagy gyermekeiket támogatják belőle.
A konstrukciót a válaszadók nagyobb része viszonylag jól ismeri: 57 százalékuk tisztában van azzal például, hogy az árfolyamgát megszüntetése 5 évnél korábban is lehetséges, azonban a legtöbb válaszadó a teljes időszakot ki kívánja használni. Általában elmondható, hogy a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, nem okoz majd gondot neki a hiteltörlesztés az árfolyamgát időszak lejártával. Elgondolkodtató azonban, hogy 36% esetében problémás lehet a várhatóan emelkedő törlesztőrészlet fizetése: 11 százalék tart attól, hogy nem fogja tudni fizetni a megnövekedett részleteket, a válaszadók negyede pedig abban bízik, hogy a kormány vagy a bankok 2017 után is kínálnak valamilyen megoldást a fizetési nehézségekkel küzdőknek.