Nem áll jól az eszközkezelő
Az ingatlanhitel-tartozásukat fizetni végképp nem tudó ügyfelek megsegítésére irányuló modell lényege, hogy a Nemzeti Eszközkezelő által a bankoktól megvett lakásokat a korábbi adósok tovább bérlik az államtól, ezáltal a további lakhatásuk biztosítottá válik. Emellett, ha az adós belátható időn belül újra fizetőképessé válik, ismét tulajdonjogot szerezhet az ingatlanban.
A most nyilvánosságot kapott szám nem viszont nem csak a problémás hitellel küzdő adósok számához viszonyítva alacsony, hanem a tervezett mennyiségnek is csak a töredéke. A korábban megjelent vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis havonta 1500, idén összesen 8 ezer, jövőre 7 ezer, míg 2014-ben 10 ezer lakást vásárolhat meg a társaság.
Ha a felajánlott lakások száma ennél több - erről a jelek szerint egyelőre nincs szó -, sorrend alapján döntenek a vásárlásról. A rendelet alapján a sorrendbe állításnál szempont a háztartásban élő, családi pótlékra jogosult gyerekek száma, a közös háztartásban élők száma, továbbá a banki követelés és a lakás forgalmi értékének aránya. A Nemzeti Eszközkezelő csak azt a lakást vásárolja meg, amelyben legalább egy, családi pótlékra jogosult gyerek lakik, és a háztartás egyik tagja aktív korú ellátásban vagy lakásfenntartási támogatásban részesül.
A rendelet szól a felmondásról is, amire háromhavi lakbér elmaradásakor kerülhet sor. Ha a közös költséggel tartozik a bérlő, akkor a társasház szabályzata szerint kell felszólítani, majd ha erre sem fizet, akkor jöhet a felmondás. Az éves lakbér induláskor a devizahitel felvételekor megállapított forgalmi érték 1,5 százaléka, majd az inflációval emelkedik: ez nem jelent vállalhatlan terhet, és a piaci áraktól jóval elmaradó tarifát eredményez.
A pénzügyi szolgáltatók által kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok közül azok kerülhetnek be a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által működtetett programba, amelyeknél egyszerre teljesül az ingatlanra, a hitelszerződésre, valamint a szociális rászorultságra vonatkozó összes törvényi feltétel, és az adásvételhez a hitelező hozzájárul. A NET programhoz mind a deviza-, mind a forintalapú jelzálogkölcsönnel rendelkező adósok csatlakozhatnak, függetlenül attól, hogy a kölcsön lakásvásárlásra irányult vagy szabad felhasználású volt.
Az idő előrehaladtával pedig egyre több adós kerül nehéz helyzetbe. A pénzügyi felügyelet adatai szerint a részvénytársaságként működő hitelintézetek által az ügyfeleknek kihelyezett pénz csaknem negyedét nem törlesztik szerződésszerűen az adósok: ez közel 2200 milliárd forintnyi csúszásban lévő állományt jelent. A bankoknak a portfólió kezelésére tett erőfeszítései pedig eddig csak mérsékelt sikerrel jártak, hiszen a 2012 első negyedév végi adatok szerint tovább romlott a helyzet az egy évvel korábbihoz képest: míg 2011 márciusában a nyilvántartott állomány 11,30 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, addig ez év márciusára 12,42 százalékra nőtt ez az arány.
Nem telt meg a banki kvóta
Valamivel több mint nyolcezer ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a hazai hitelintézetek – derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) május közepén közölt adataiból. A pénzügyi szolgáltatók ugyanakkor nem használták ki a teljes keretet, hiszen összesen 10Ą048 ingatlanra volt eddig kvótájuk, amelynek alapján a kihasználtság 80,2 százalékos. A legtöbb kényszerértékesítésre. A kényszereladási kvótát is szabályozó törvény múlt év október elsején lépett hatályba: e szerint a kvóta 2011 utolsó negyedévében az érintett lakásállomány két százaléka volt, 2012-ben pedig negyedévenként három százalék. Jövőre a kvóta a lakásállomány négy, 2014-ben pedig már öt százaléka lesz. A követelésérvényesítés csak 2015-től működik újból korlátozás nélkül. A kvótát a kormány azért vezette be, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek nagy tömegben piacra.
