BUX 39,449.48
+0.09%
BUMIX 3,778.99
-0.42%
CETOP20 1,860.46
0.00%
OTP 8,382
-0.21%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
0.00%
ZWACK 18,400
+0.55%
0.00%
ANY 1,585
+0.32%
RABA 1,110
-1.77%
0.00%
-0.45%
+3.27%
-1.87%
-0.92%
-1.78%
-0.84%
0.00%
+1.97%
OTT1 149.2
0.00%
-1.58%
MOL 2,902
-0.82%
DELTA 38.95
-2.26%
ALTEO 2,350
+2.62%
0.00%
-1.09%
EHEP 1,285
-6.20%
+3.48%
-1.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.94%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-3.80%
+0.76%
-6.61%
-0.63%
+1.01%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
+2.67%
NAP 1,260
-1.41%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Két éve nem volt ilyen olcsó az államadósság finanszírozása – Mi történt?

Utoljára két évvel ezelőtt volt olyan olcsó a magyar adósság finanszírozása, mint pénteken – legalábbis ezt mutatja a 10 éves magyar államkötvény referenciahozama. Közben hazánk csődkockázata is meredeken csökkent: a CDS-felár 300 bázispont alá került, amire 14 hónapja nem volt példa. A javuló megítélésében külső és belső folyamatok is szerepet játszottak.

Meredeken csökkentek a magyar államkötvények hozamszintjei a másodlagos piacon pénteken. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint 27 bázisponttal zuhant a 10 éves magyar államkötvény hozama, 6,8 százalékra. A magyar 10 éves államkötvények hozama utoljára 2010 október közepén, vagyis két éve jártak ilyen alacsony szinten a másodlagos piacon.

A forint is igen erősnek mondható, délutánra 280 közelében jegyzik a közös európai devizát. Reggel még 281,5 körül állt az euró/forint kurzus. A forint hetek óta a 280-285-ös sávban mozog az euróval szemben, most a sáv alját vette célba a hazai deviza.

A magyar államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár (CDS-felár) is meredeken csökkent. A csődkockázati mutatónk 300 bázispont alá süllyedt, amire 14 hónapja nem volt példa. A CDS-szpred januárban még 700 bázisponton állt, a 10 éves állampapírok hozama pedig 10 százalék felett is volt, ami fenntarthatatlan adósságpályát rajzolt ki akkor.

Fordulat külföldön és belföldön is

Januárban még bizonytalanság uralkodott az euróövezeti adósságválság miatt a pénzügyi piacokon, miközben a magyar EU/IMF-megállapodás még nagyon távolinak tűnt. Azóta az Európai központi Bank új, sterilizált kötvényvásárlási programot jelentett be (OMT), valamint az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve elindította a mennyiségi monetáris könnyítés (QE3) harmadik körét, ami stabilizálta a piacokat, és növelte a keresletet a kockázatosabb eszközök iránt.

A forinteszközök megítélését az is javította, hogy Matolcsy György nemzetgazdfasági miniszter a múlt héten reális makrogazdasági pályát rajzolt fel, és közel 400 milliárd forintos kiigazítást jelentett be 2013-ra (noha a csomagnak vannak megvalósítási kockázatai). Az is segített – amit szintén Matolcsy jelentett be akkor –, hogy a kormány lemondott arról, hogy az MNB-re is kiterjessze a tranzakciós illetéket. A jegybank adóztatásának szándéka komoly akadályt jelentett az EU/IMF-megállapodással kapcsolatban.

Közelebb a megegyezéshez

Közben a magyar kormány is közelebb került az EU/IMF-megállapodáshoz, és a piaci szereplők bíznak abban, hogy hamarosan létrejön az egyezség egy hitelkeretről. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, hogy Magyarország nem áll messze egy jó IMF-megállapodástól.

Varga Mihály, IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter ugyanakkor szintén pénteken azt nyilatkozta az EU/IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban, hogy "szívesen mondanám, hogy már meg is van az időpontja, de ez nem volna igaz". Ugyanakkor hozzátette, nem volna helyes azt az üzenetet küldeni, hogy Magyarországnak nem fontos a megállapodás.

Vághat az MNB

Az MNB monetáris tanácsa várhatóan tovább vágja a kamatot ebben a hónapban, hiszen a forint stabil, a kötvényhozamok zuhantak, és a CDS-felár is meredeken csökkent. Egyedül az inflációs kockázatok – a fogyasztói árak 6,6 százalékra emelkedtek szeptemberben év/év alapon, miközben a kamat 6,5 százalék; vagyis a reálkamat negatív lett – nem engednék meg a kamatcsökkentést, azonban az infláció alakulása háttérbe szorult az elmúlt hónapokban a kamatpolitika szempontjából. A monetáris tanácsban a külső tagok az előző két ülésen egyaránt 25 bázispontos vágást szavaztak meg, hogy segítsék a gazdaság talpra állását.

A tanács külső tagjai – akik 4:3 arányban többségben vannak az MNB-ben – leginkább a gazdaság állapotára és a kockázati megítélésünket figyelnek. Ez alapján pedig folytatódhat a kamatvágási ciklus.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek