Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai szerint ugyanis változatlanul nem garantált még az sem, hogy Görögország hozzájut a mentőcsomag következő részletéhez. Ám ha hozzá is jutna, még az sem jelentené a görög valutauniós tagság jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok végét, főleg azért, mert az idei növekedési kilátások romlása miatt az IMF/EU-programhoz eredetileg alapul vett gazdasági előrejelzések most már túlzottan derűlátók, és ez finanszírozási rést üthet a mentőprogramon.
A Capital Economics elemzői szerint azonban ennél is nagyobb baj, hogy az egyre borúlátóbb GDP- és hiány-előrejelzések miatt a görög kormány maga volt kénytelen a segélyprogramban 2013-ra eredetileg előirányzott 167 százalékról 179 százalékra emelni a jövő évi GDP-arányos államadóság-rátára vonatkozó hivatalos előrejelzést.
A ház szakértői közölték: ez alátámasztja azt a régóta vallott véleményüket, hogy a görög adósságráta még 2020 után is sokkal az addigra elérendő célként kijelölt, "fenntarthatónak mondott" 120 százalék felett lesz.
Ennek komoly következményei lehetnek az IMF részvételére a görög mentőprogramban, a valutaalap ugyanis elvileg csak akkor hitelez kormányoknak, ha az adott megállapodástól várható, hogy fenntartható szintre csökkenti a kedvezményezett kormány közadósság-rátáját.
A Capital Economics londoni elemzői szerint ebben a helyzetben az IMF fokozhatja a nyomást az eurójegybankra és/vagy az euróövezeti kormányokra, hogy egyezzenek bele a hivatalos hitelezők által Görögországnak nyújtott kölcsönök valamilyen formájú átrendezésébe, ám ezt az EKB és a központi eurótagállamok zöme is "ádázul ellenzi". A Capital Economics szakértői mindezt egybevetve úgy gondolják, hogy a görög mentőprogram jövője távolról sem biztosított, és ha a program összeomlik, az Görögország euróövezeti távozásához vezethet, akár már néhány hónapon belül.
A görög eurótagság jövőjével kapcsolatban más független londoni elemzők, sőt jegybanki vezetők is borúlátó véleményeket fogalmaztak meg az utóbbi időszakban. A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays gazdaságkutató részlegének minap Londonban ismertetett új, felülvizsgált negyedéves globális prognózisa szerint az EU mindenképpen megpróbálja "legalább még az idén" az euróövezetben tartani Görögországot, mivel az uniós döntéshozók is felismerik, hogy az esetleges görög távozás súlyosan bizalomromboló fejlemény lenne, és semmissé tenné még azt a "tétova hangulati javulást" is, amelyet az eurójegybank által bejelentett új másodpiaci szuverén kötvényvásárlási program eredményezett.
A Barclays közgazdászai szintén úgy vélekedtek, hogy Görögország euróövezeti tagságának fenntartásához a hivatalos hitelezők részéről is valószínűleg szükség lenne valamilyen formájú adósságátrendezésre, tekintettel a változatlanul fenntarthatatlan görög államadósság-rátára.
Sir Mervyn King, a Bank of England - a brit központi bank - kormányzója az egyik brit kereskedelmi televíziónak a minap kijelentette: az euróövezeti illetékesek az utóbbi években nagyon keményen dolgoznak azon, hogy a valutaunióból ne indulhasson ki a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása utánihoz hasonló globális gazdasági katasztrófa, és ezért próbálják állhatatosan az összes jelenlegi eurótagállamot a valutaunióban tartani. Sir Mervyn szerint azonban semmi garancia nincs arra, hogy ez sikerülni is fog.
