Tudnának hitelezni a bankok
A pénzügyi szektor magyarországi kockázatai összhangban állnak az európai tendenciákkal – mondta Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) sajtótájékoztatóján, amelyen a felügyelet legfrissebb kockázati jelentésének eredményeit ismertették.
A hazai pénzügyi rendszer legfontosabb kockázatai között van a gazdasági növekedés hiánya, sőt újabban már a gazdaság visszaesése. Az is kockázatot jelent, hogy a pénzügyi szektor szereplőinek részesedése és mértéke az államháztartási hiány finanszírozásából még kérdéses.
Szintén rontja a helyzetet, hogy a piaci forgalom visszaesése, a nem teljesítő hitelek állományának növekedése és egyéb intézkedések negatívan hatnak a piaci szereplők jövedelmezőségére és ezáltal a tőkehelyzetükre – hívta fel Szász a figyelmet.
Mindezek ellenére a hazai bankrendszer stabil, a tőkeellátottsága megfelelő. A nyereséges bankok képesek voltak saját forrásukból növelni a tőkéjüket, a veszteségeseknél pedig az anyabankok emelték meg a szavatoló tőkét a megfelelő szintre. Szász elmondása szerint 2008 óta a tulajdonosok már mintegy 1300 milliárd forintnyi tőkét juttattak magyarországi leányaiknak, az elmúlt másfél évben pedig a tőkepótlások összértéke meghaladta a 450 milliárd forintot.
Az egyes bankok jövedelmezőségében egyébként egyre nagyobbak a különbségek, a veszteséges intézmények folyamatosan tulajdonosi tőkepótlásra szorulnak.
A hazai bankok tőkemegfelelési mutatója 14,8 százalékon áll, ami nemzetközi összevetésben is jónak számít. Az alapvető tőke aránya is magas, 12,8 százalékos. A helyzet mindazonáltal korántsem olyan jó, mint néhány évvel ezelőtt, a tőkehelyzetre vonatkozó újabb jogszabályok pedig várhatóan tovább növelik majd a tőkekövetelményeket. A bankok likviditási helyzetével sincsenek gondok a felügyelet szerint.
A PSZÁF úgy látja, a bankok hitelezési képessége ugyan csökkent az elmúlt időszakban, de még nem jelent korlátot a hitelezés bővítésében. Ha a jogszabályi limiteket maximálisan kihasználnák a hitelintézetek elméletileg még mintegy 4 ezer milliárd forintnyi kölcsönt tudnának kihelyezni – ez viszont már valóban a padlás lesöprését jelentené. Ami miatt csökken a bankok hitelezési aktivitása csökken, az egyrészt a hitelezési hajlandóság visszaesése a válságtapasztalatok hatására, másrészt pedig az alacsony kereslet.
A nem teljesítő hitelek állománya folyamatosan növekszik, a vállalatok esetében a PSZÁF szerint nem is várja látható javulás a következő hónapokban. A céges hitelek 17,6 százaléka számít jelenleg nem teljesítőnek, a felügyelet prognózisa szerint ez az arány 20 százalék fölé emelkedhet a jövőben.
A háztartási hiteleknél valamivel kedvezőbb a kép, a portfóliók romlása lassulhat, sőt meg is állhat, arra utaló jelek is vannak, hogy egyes nem teljesítő hitelek teljesítővé válnak az árfolyamgát és más intézkedések hatására. A hitelportfóliók fedezettsége a PSZÁF szerint megfelelő. A vállalati hiteleknél a fedezettség aránya megközelíti a 100 százalékot, a háztartási hiteleknél pedig meg is haladja ezt a szintet.
