A vártnál alacsonyabb infláció a hét meglepetése
makrogazdaság Az elmúlt hét legfontosabb hazai makroadata a decemberi inflációs mutató volt. A 12 hónapos inflációs index 5 százalékra lassult, szemben az előzetesen várt 5,2 százalékon történő stagnálással. Dacára a decemberi jövedékiadó-emelésnek a dohánytermékeknél nem számolt el jelentősebb drágulást a KSH, és kissé meglepő volt az élelmiszerárak havi szintű stagnálása is. Az idei évben a nemrégiben bejelentett 10 százalékos általános rezsicsökkentés inflációmérséklő hatása lehet számottevő, melyet persze az egyéb típusú adók emelése részben ellensúlyozhat majd. Összességében 4,4 százalékos átlagos inflációt vetítünk előre, de (szokatlan módon) lefelé mutató kockázatokat látunk a gyenge gazdaság és az esetleges további rezsicsökkentések miatt. Az inflációs adatok mellett az elmúlt hét a gazdaságpolitikusok fontos nyilatkozatainak hete is volt. Varga Mihály IMF főtárgyaló szóbeli intervenciót hajtott végre a forint mellett, mikor azt mondta, hogy az árfolyam gyengítése veszélyes a gazdaság magas devizakitettsége miatt, s a forintnak stabilnak kellene maradnia a 275–285-ös sávban. Pleschinger Gyula NGM államtitkár pedig egy bécsi konferencián igyekezett tompítani a tavaszi jegybankelnök váltással kapcsolatos piaci félelmeket, mondván, hogy a személycsere nem fog a monetáris politika extrém lazulásával járni.
A héten szinte teljesen üres lesz a makronaptár. Egyedül a novemberi kiskereskedelmi forgalmi adatokra lesz érdemes egy pillantást vetni péntek reggel. A várt negatív éves volumenindex továbbra is visszafogott belső fogyasztást sugall. Emellett a héten egyre inkább fókuszban lehet a Monetáris Tanács jövő keddi kamatdöntő ülésének kimenetele is. Mivel a külső piaci környezet továbbra is támogatónak mondható, illetve valamelyest javultak az inflációs kilátások is, úgy gondoljuk, hogy a tanács nem látja majd különösebb akadályát annak, hogy tovább csökkentse a jegybanki alapkamatot 5,5 százalékra.
