A most megjelent határozat a tavaly áprilisban kiadott, a lakosság állampapír állományának növeléséhez szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározatot módosítaná. Annak 8. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: „felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy készítsen elő olyan törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a Magyar Államkincstár számára a betétgyűjtést”. A feladat felelőse a nemzetgazdasági miniszter, aki azonnali határidővel kell javaslatot tegyen. A tavalyi határozatban a módosítás előtt az szerepelt, hogy a kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. útján vizsgálja meg, hogy milyen, a Magyar Államkincstárnál elérhető folyamatos, állampapírba történő befektetési lehetőség teremthető meg, és erről számoljon be a kormány részére.
A MÁK az új feladat révén nagyjából 7500 milliárdos piacra szállna be, hiszen a hazai háztartások ennyi betétet tartanak bankoknál és más pénzügyi szolgáltatóknál. Ráadásul a betétek részesedése a lakossági megtakarításokon belül igen nagy: a jegybank adatai szerint 2012 harmadik negyedévének végén 27,5 ezer milliárd forintnyi pénzeszközzel rendelkeztek a magyar háztartások, ebből 10,3 ezer milliárdot készpénzben és betétben tartottak. A betétgyűjtéshez viszont vélhetően komoly informatikai fejlesztés válna szükségessé, illetve komoly eredmény eléréséhez a MÁK fiókhálózatának bővítése is elengedhetetlen. (Jelenleg a Kincstár három budapesti kirendeltségen árul lakossági értékpapírokat, illetve minden megyében van egy-egy ügyfélszolgálata.)
Az ötlet egyébként nem nevezhető meglepőnek, hiszen a kormánynak nyilvánvaló törekvése, hogy az adósságfinanszírozáshoz minél nagyobb arányban vegye igénybe a lakosság pénzügyi erőforrásait. Ennek eredménye, hogy az elmúlt időszakban sorban jelentek meg a piacon az igen kedvező kamatozású lakossági állampapírok, először forintban, majd devizában is. A terv pedig eddig bevált: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint soha nem volt még a lakosságnak annyi megtakarítása értékpapír-számlákon, mint tavaly novemberben. A tizenegyedik hónap végén 4445,9 milliárd forintnyi értékpapírjuk volt a háztartásoknak, bő tíz százalékkal több, mint az év elején. A slágertermék pedig tavaly egyértelműen az állampapír volt. Novemberben 62,2 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került az állampapírpiacra, ezzel a háztartások állománya a történelmi csúcsnak számító 1168 milliárd forintra emelkedett.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a volumen nagyrészt úgynevezett lakossági állampapírból áll, vagyis olyan hitelpapírokból, amelyeket kizárólag vagy elsősorban csak a kisbefektetőknek kínál az állam. Ezekből összesen 925,6 milliárd forintnyit birtokoltak a befektetők.
A legkedveltebb lakossági állampapír az egyéves futamidejű fix kamatozású Kamatozó Kincstárjegy, ebben november végén 405,2 milliárd forintnyi megtakarítás volt. Az év elején ugyanebben az értékpapírtípusban alig 80 milliárd forintot tartottak még csak a befektetők. A devizakötvények is felkeltették a lakosság érdeklődését.
Az ÁKK november 21-én hozta forgalomba az új, elsősorban lakossági ügyfeleknek szánt Prémium Euró Magyar Államkötvényét (PEMÁK), amely iránt az intézményi befektetők is érdeklődnek.
Még mindig sok a pénz a párnában
A lakossági ügyfelek leginkább a rövid futamidejű betéteket használják pénzük kamatoztatására: a jegybank adatai szerint november végén a bő 7500 milliárd forintnyi betétbnek a 63,7 százalékát tartották éven belüli lekötött betétben. Ez nem meglepő, hiszen a kisbefektetők viszonylag ritkán hajlandók hosszabb távon elkötelezni magukat, ráadásul az elmúlt években az elérhető kamatok is viszonylag nagy ingadozást mutattak. Emellett növeli a rövid lejáratú betétek súlyát az is, hogy a hosszú távú megtakarításaikat nem lekötött betétben, hanem egyéb, esetenként különböző kedvezményeket biztosító eszközökben tartják a lakossági ügyfelek.Változatlanul nagy ugyanakkor a látra szóló betétek aránya a háztartási portfólióban: a jegybank adatai szerint november végén 24,93 százalékot ért el.
Változatlanul nagy ugyanakkor a látra szóló betétek aránya a háztartási portfólióban: a jegybank adatai szerint november végén 24,93 százalékot ért el. -->
