Többszörösére növelnék a hitelállományt - Sokkal aktívabb az Eximbank
– Az Eximbankra vonatkozó szabályozás több ponton is változott az elmúlt időszakban, amelynek nyomán igencsak kiszélesedett a hitelintézet mozgástere. Mekkora mértékben növekedhet az üzleti aktivitásuk az új működési feltételek mellett?
– Az Eximbank működését több szinten is szabályozzák a nemzetközi és hazai jogalkotók: a kereteket egyrészt meghatározza a mindenkori költségvetési törvény, az Eximbankról szóló törvény, és egy sor, alacsonyabb szintű jogszabály. A múlt év végén több ponton is valóban jelentős változások történtek, amelyeknek célja, hogy az Eximbank korszerű, megújult intézménnyé váljon, és így sokkal hatékonyabban részt tudjon vállalni a hazai vállalkozások finanszírozásában. Két fontos elemet emelnék ki: az első, hogy a banknak nyújtott forrásoldali költségvetési garancia lehetséges mértéke 320 milliárd forintról 1200 milliárdra emelkedett, amely lehetővé tette az – egyébként nagyon sikeres – kötvényprogramunk felállítását is. A második, hogy az Eximbankról szóló törvény módosítása révén lehetővé vált több jelentős, új termék felvétele a kínálatba. Mindezen változások nyomán üzleti aktivitásunk jelentősen növekedhet a közeljövőben: számításaink szerint a bank mérlegfőösszege a tavaly nyári 190 milliárd forintról 2016-ra 1200 milliárdra emelkedhet.
– Ha ez a cél megvalósul, az Eximbank mérete vetekedni fog a nagyobb kereskedelmi bankokéval, ami a jelenleginél jóval nagyobb kapacitást feltételez több területen. Fel tudnak készülni ekkora növekedésre?
– Az Eximbank nem versenyzik a hazai kereskedelmi bankokkal, ugyanakkor aktivitása a megcélzott bővüléssel sem számít majd kirívónak a régiós exporthitel ügynökségekhez képest. A mérlegünk 70 százaléka refinanszírozott hitelekből áll, és ez a helyzet terveink szerint a jövőben sem változik jelentősen. Az elmúlt napokban az Eximbank 14 hazai hitelintézettel kötött refinanszírozási hitelkeret megállapodást. Így mintegy 400 millió euró kedvezményes deviza forrás áll a hazai kkv-k rendelkezésére, és a keret az igények szerint nyitott. Azért kiemelkedő jelentőségű ez az együttműködés, mert a refinanszírozás hozzájárulhat ahhoz, hogy a bankok olcsón jussanak forráshoz, és azt kedvező és versenyképes áron, akár 2 százalékos euró vagy dollár alapú hitelek formájában kihelyezzék a hazai exportőr vállalkozásoknak. A vállalkozások tehát fordulhatnak közvetlenül az Eximbankhoz, de a kedvezményes konstrukciókat igényelhetik az együttműködő hitelintézetektől egyaránt. Ennek a jelenlegi, forráshiányos környezetben meghatározó jelentősége van.
– A vállalati hitelek piaca viszont nem csak kínálati, hanem keresleti gondokkal is küzd. Lesz-e elég kereslet a hazai vállalkozások részéről a konstrukcióik iránt?
– Az eddigi tapasztalatok alapján keresleti oldalról sincs gond. Figyelemre méltó adat, hogy az Eximbank mérlegfőösszege már a tavalyi év végére közel 40 százalékkal, 260 milliárd forintra növekedett, holott akkor még az új konstrukciókkal nem is tudtunk kalkulálni. Az idei év is biztatóan indult, amelynek alapján úgy gondolom, hogy a 2013-ra tervezett célszámokat már őszre el tudjuk érni. A gyors növekedés ugyanakkor nem vezethet a prudencia gyengüléséhez: továbbra is csak olyan vállalkozásokat finanszírozunk, amelyek megfelelnek a hitelezési feltételeknek.
– A garanciakeret megemelése mennyiben járulhat hozzá a növekedéshez?
– Nagyon nagy mértékben, hiszen az aktív garanciakeretünk közel négy és félszeresére, 350 milliárd forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a refinanszírozási keret is dinamikusan nőhet a magyar exportőrök igényeinek megfelelően. .
– A „keleti nyitás” politikája mekkora hatással lehet a partnerországok összetételére?
– A partnerországok összetétele tükrözi a magyar exportét, ennek megfelelően az Eximbank által finanszírozott ügyletek 70 százaléka európai uniós tagállamokhoz kapcsolódik, és a maradék nagyjából harminc százalék az EU-n kívüli. A keleti nyitás politikája nem fogja felborítani ezt az arányt: ugyanakkor látni kell, hogy egyes feltörekvő piacokon jóval nagyobb a növekedés, mint Európa fejlett részén, ígyfeltétlenül célravezető, , ha bővítjük az együttműködést ezekkel az országokkal. Ebből pedig a hazai vállalkozások is profitálhatnak, az eddig kiaknázatlan és új piacok megszerzésével. Számukra is tudunk segítséget nyújtani: nagyon komoly szerep hárul a Magyar Exporthitel Biztosítóra (MEHIB) , mellyel tavaly nyár óta az Eximbank integráltan működik A MEHIB kiemelt feladata, hogy a kockázatosabb relációkat ismerve és biztosítva ösztönözze a magyar vállalkozásokat az unión kívüli exportra is.
– Más országokban működő eximbankokkal lehetséges-e valamilyen együttműködés?
– Amikor átvettem az Eximbank irányítását, meglepődve tapasztaltam, hogy a külföldi társintézményekkel nem volt intenzív az együttműködés. Ezen a gyakorlaton változtatni kívánunk. Az elmúlt időszakban több társintézménnyel folytattunk tárgyalásokat, például az USA-ban, Kanadában, és Nyugat-Európában is. Ennek a tárgyalás-sorozatnak az eredménye a China Exim-mel kötött 100 millió eurós hitelkeret is. Mi olyan megállapodásra törekedtünk, amelyet gyorsan és hatékonyan ki is tudunk használni, ezt a forrást pedig akár holnap ki tudnánk helyezni magyarországi vállalkozásoknak. A cél itt is ugyanaz: segítsük a magyar vállalkozásokat export-tevékenységük élénkítésében, hozzájárulva ezzel a gazdaság növekedéséhez.
Névjegy
Nátrán Roland (33) 2003-ban a Pécsi Tudományegyetem pénzügyi eszközök és intézmények szakirányán okleveles közgazdász végzettséget szerzett. 2002-ben egy szemesztert tanult az Universität Hagen bank és pénzpiaci ismeretek főszakirányán. 2007-ben fejezte be jogi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. 2003-tól a Pénzügyminisztérium költségvetési és pénzügypolitikai főosztályán dolgozott. 2009-től a minisztérium Pénzügypolitikai Osztályának vezetője, majd 2010-től pénzügypolitikai helyettes államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztériumban. 2012 júniusa óta az Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB) Zrt. vezérigazgatója.
