Átszervezés a takarékoknál

A kormány elfogadta a takarékszövetkezeti rendszer stratégiai átalakításáról szóló koncepciót – közölte tegnap az MTI érdeklődésére a kormányszóvivő. Giró-Szász András elmondta: a kormány tegnapi ülésén meghallgatta és megtárgyalta a takarékszövetkezeti rendszer működéséről szóló beszámolót. Elfogadta a stratégiai átalakításról szóló koncepciót, és felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy Vojnits Tamás kormánybiztossal együttműködve minél előbb terjessze azt az Országgyűlés elé. Ezzel kapcsolatban a kormány döntött arról, hogy 100 milliárd forintot biztosít a takarékszövetkezeti rendszer újjászervezéséhez, és megbízta a fejlesztési minisztert, hogy az állami vagyon értékesítése terhére biztosítsa az összeget – tette hozzá a szóvivő.

A tájékoztatásból nem derül ki, hogy a kormánynak pontosan mi a terve az új stratégiával és az előteremteni szándékozott 100 milliárd forinttal, de az eddigi nyilatkozatok tükrében leginkább arra lehet számítani, hogy a kabinet a mélyponton lévő új hitelkihelyezések felpörgetéséhez kívánja felhasználni a takarékokat. A kis- és középvállalkozói hitelezés felpörgetéséhez pedig a takarékok jó hátországot jelenthetnének, hiszen a nagyjából 1600 egységből álló hálózatuk országos lefedettséget biztosít, még a kicsi, a bankok szempontjából le nem fedhető településeken is. Ráadásul a szövetkezeti hitelintézeteknél a kihelyezhető forrásokból sincs hiány, hiszen a náluk elhelyezett betétek mennyisége jóval meghaladja a kihelyezett hitelekét.

A kérdés viszont az, hogy az állam mekkora mértékben kívánja növelni befolyását a szektorban, illetve milyen méertékben kíván beleszólni a stratégiába. Alapvető kérdés például, hogy az állam megelégszik-e a jelenlegi, a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül meglévő 38 százalékos tulajdonrészével az integrált takarékok ernyőbankjaként működő TakarékBankban, és pusztán csak tovább kívánja segíteni az üzleti aktivitást, vagy – egy esetleges tőkeemelés útján – többségi részesedést kíván-e benne szerezni, kulcsszerepet kapva ezzel az irányításban.

A takarékoknak az önállóságuk szempontjából nyilván az első megoldás tetszene jobban, amit az is alátámaszt, hogy korábban többször, nyomatékosan jelezték: ragaszkodnak a többségi tulajdonukhoz a TakarékBankban. A gyors állami térnyerés ellen szól emellett, hogy a takarékszövetkezeti integráció és a Magyar Fejlesztési Bank szindikátusi szerződésben rögzítette, hogy az üzleti stratégiával és a társaság jövőjével kapcsolatos részvényesi kérdésekben döntéseiket konszenzusos alapon hozzák majd meg. Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezetője pedig korábban úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy a takarékok az ügyféligények kiszolgálásában továbbra is megfelelően rugalmasak lehessenek, meg kell őrizniük önállóságukat a helyi döntéshozatalban.

Válságálló szektor

A szövetkezeti hitelintézeti szektor – amely nem csak az integrált takarékszövetkezeteket tartalmazza – a válság időszaka alatt is végig nyereséges tudott maradni, bár az is igaz, hogy a krízist megelőző időszakban a jövedelmezőségi mutatói elmaradtak a kereskedelmi bankokétól. A szövetkezeti hitelintézetek tavaly összesen 8,83 milliárd forint adózott eredményt produkáltak, amely több mint kérszerese az egy évvel korábbinak.

A szektorszintű mérlegfőösszeg a pénzügyi felügyelet adatai szerint tavaly 1723,9 milliárd forintot tett ki, amely minimálisan bár, de elmarad a tavalyelőttitől. A szövetkezeti hitelintézetek mérlege egyébként két dolgoban tér el jelentősen a bankszektornál megszokottól: egyrészt a betétállomány jóval meghaladja a hitelekét (tavaly bő kétszerese volt), másrészt a devizaeszközök aránya jóval alacsonyabb a bankoknál megszokottnál.