Az ombudsmanban és az Alkotmánybíróságban bízhatnak a takarékok
A takarékoknak nincs sok választásuk, ha nem adják le a szavazatelsőbbségi részvényt, és nem szereznek az új, C típusú papírból, akkor elveszítik a működési engedélyüket az új törvény szerint, így várhatóan mindegyikük benyújtja majd az erről szóló nyilatkozatot a Integrációs Szervezethez – mondta lapunknak Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója.
A nyilatkozat birtokában vehetnek majd részt a hitelintézetek a TakarékBank augusztus 27-ére összehívott közgyűlésén, ahol egyebek között a bank tőkeemeléséről is szavaznak majd. Az eseményen a Magyar Posta 655 millió forintos tőkeemelést hajthat végre a TakarékBankban, amellyel az állam a postán és a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül többségi tulajdont szerez a hitelintézetben. Az eddigi többségi tulajdonosok, a takarékszövetkezetek ez ellen nem sokat tehetnek, a hatályos jogszabály szerint ugyanis, ha a döntés ellen szavaznak, vagy tartózkodnak a napirendi pontnál, fel kell ajánlaniuk a részvényeiket az MFB-nek, a részvény elvesztése pedig a működési engedély elvesztésével jár. A TakarékBank közgyűlésen emellett még az új alapszabályról és vezető tisztségviselőkről is lesz szavazás, utóbbiak személye azonban eddig nem ismert.
Bár a jogszabályok sok mozgásteret nem adnak a szövetkezeteknek, az OTSZ augusztus 22-ére összehívott egy közgyűlést, amelynek az a célja, hogy kialakítsák a hitelintézetek közös álláspontját. A szakmában a felháborodás hatalmas, a szövetkezeteknek az is fáj, hogy a Magyar Posta most névértéken, 2000 forintos áron jut hozzá a TakarékBank részvényeihez, miközben az MFB és ők maguk is ennél drágábban, 10 ezer forint körüli árfolyamon vásárolták meg a korábbi tulajdonos DZ Banktól a részvényeiket.
A kis hitelintézetek azért is aggódnak, mert a hatályos jogszabályban van egy olyan pont, amely alapján szinte az összes takarék vezetőjét meneszteni lehet, az intézményt pedig be lehet olvasztani a TakarékBankba. Azoknál a hitelintézeteknél ugyanis, amelyeknél a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya meghaladja a 12 százalékot, válságos helyzetűnek lehet minősíteni, és „meg lehet menteni” még akkor is, ha az intézmény tőke- és likviditási helyzete egyébként kiváló.
A bankoknál jelenleg a PSZÁF adatai szerint 14,4 százalék az ilyen hitelek aránya, a takarékoknál valamivel 20 százalék fölött van. „Olyan alapon, hogy ráfogják egy intézményre, hogy megsegítésre szorul, ki tudja forgatni az állam a tulajdonosait a vagyonából” – mondja Varga. A takarékok Áder Jánosnál már próbálkoztak a törvény visszavonatásával, de a köztársasági elnök által visszaküldött törvényjavaslatot az Országgyűlés apróbb változtatásokkal másodjára is elfogadta. Jelenleg az alapvető jogok biztosától, Szabó Mátétól és az Alkotmánybíróságtól remélnek segítséget.
Míg a takarékok fölöslegesnek érzik a megmentésüket, a kormány szerint erre szükség van. Vojnits Tamás kormánybiztos az InfoRádiónak nyilatkozva néhány napja közölte: a takarékszövetkezeti szektor egyre széttagoltabb, a hitelintézetek egyre kevésbé működnek szövetkezeti formában.
A takarékszövetkezetek piaci részesedése most 5 százalék, a betétgyűjtésben erősebbek, a hitelezésben gyengébbek. Egy újabb gazdasági visszaesésnél tovább csökkenne a piaci súlyuk, és a működésük is megkérdőjelezhető lenne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.