A növekedés a legnagyobb kihívás

– Milyen kihívásokkal küzd most Hajdú-Bihar megye?
– A megye 541 ezer lakosából mintegy 190 ezernek van munkahelye, amiből a közvetlen termelésben csak 120 ezer dolgozik. A keresőképes lakosság foglalkoztatása az igen alacsony országos 57 százalékos szintet sem éri el, mindössze közel 54 százalékos. Ahhoz, hogy Európa középmezőnyéhez felzárkózzunk középtávon legalább 65 százalékos szintet el kellene érnünk. Ahhoz, hogy efelé lépéseket tegyünk a következő hét évben legalább 10 ezer új európai átlagos hatékonyságú versenyképes munkahelyet kell teremteni. Annak ellenére, hogy az elmúlt 5 évben az egy főre eső hozzáadott érték az országos átlag felett nőtt, így is csak annak mintegy 75 százalékát tudjuk elérni. Nem beszélve az EU-s átlagról, amelynek mindössze 50 százalékánál tartunk. A lehetőségeink, hagyományaink ennél lényegesen jobb teljesítményekre is adottak, tehát a dinamikusabb növekedés és jövedelembővülés adottságai megvannak.

– Mi nehezíti ezek megvalósítását?
– Ennek több oka van. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén Hajdú-Bihar megye ma is vezető. Adottságai kiválóak, jó minőségű földek mellett az öntözött területek növelésének feltételei a meglévő állami főművekből adódóan itt a legkedvezőbbek. Itt található az ország sertés állományának 18, szarvasmarha állományának 12 százaléka. Ennek ellenére a kiemelkedő élelmiszer feldolgozó gyárak döntő része megszűnt, vagy töredékére zsugorodott. Ugyanez vonatkozik a mezőgazdaságot kiszolgáló gépiparra és több más versenyképes feldolgozó gyárra, üzemre. Az új innovatív iparágak, gyárak nemzetközi versenyképességük ellenére is csak a kieső termelés és munkahelynek egy részét tudták pótolni. Alapvető kihívás és kényszer tehát a nagy tartalékot jelentő kis-középvállalkozások innovációja, technológiai fejlesztése és versenyképessé tétele.

– Mennyibe kerül mindez?
– A 10 ezer új munkahely lérehozása mintegy 100 milliárd forintos beruházási költséget igényel. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy a meglévő vállalkozások jelentős része is korszerűtlen technikákkal, gyengén és olcsón eladható árukat termel, szolgáltatásokat ad. Ezek versenyhátrányának részbeli ledolgozása technológia és termelékenységi deficitük csökkentése legalább 200 milliárd forint fejlesztési forrást igényel. Ezeket az eszközöket uniós pályázatokból, hitelekből, saját erőből és befektetők bevonásából kell előteremteni.

– Milyen értelemben versenyképtelenek a megyei vállalkozások?
– Sokféle szempontból. Egy hasonló méretű osztrák, vagy belga cég üzleti kapcsolatrendszere, ügyviteli rendszere, nyelvtudása, informatikai rendszere egészen más szinten van jelenleg, mint a magyarországi kkv-ké. Technológiai deficittel küzdenek az itteni cégek, hiányoznak a korszerű üzletvezetési, piacszerzési ismeretek. A szakképzett munkaerő megszerzésével is gondok vannak. Az a probléma, hogy ezen önmagában csak pénzzel nem lehet segíteni. Hiába adnánk oda egy magyar focicsapatnak ugyanannyi pénzt, mint a Barcelonának, az a csapat még nem fogja megnyerni a Bajnokok Ligáját, mert ahhoz nem csak pénz, hanem tudás, akarat és elkötelezettség is szükséges.

– Hogyan lehet ezt a tudást megszerezni?
– Mindenkinek kell tennie ezért: a kormányzatnak, a vállalkozásoknak és az egyéneknek is. A kormány igyekszik megfelelő feltételeket biztosítani, példa erre az MNB növekedési hitele, a kedvezőbb támogatási rendszerek, a gazdaságdiplomácia, vállalkozói terhek csökkentése, de az üzletek megszerzése, eredményes elvégzése döntően a vállalkozások feladata. Ehhez egyre inkább alapvető feltétel a jól képzett innovatív, s megfelelő munkamorállal rendelkező, folyamatosan tanulni akaró munkaerő is, amit természetesen meg kell fizetni. Ez az igény is megerősíti a jövedelemnövelés kényszerét. Célnak kell lenni, hogy a magyarországi munkaerő magyarországi vállalkozásoknál találja meg a számítását, egzisztenciáját. Mindezekért magának is tennie kell, hogy saját munkaerejét versenyképessé tegye.

– Vannak olyan vállalkozások a megyében, amelyek a nehézségek ellenére is sikeresek, és jó példát jelenthetnek a célok eléréséhez?
– Természetesen. Számos cég van, amelyekre büszkék vagyunk. Büszkék vagyunk például az Debreceni Ipari Parkra, amelyben egyre több versenyképes külföldi vállalkozás telepszik le. Persze jó lenne, ha hazai cégek is minél nagyobb számban megjelennének itt. Büszkék vagyunk a dinamikusan fejlődő gyógyszeriparra, az orvosi technológiai fejlesztésekre. A Debreceni Egyetem óriási szellemi kapacitása kitűnő alapot adhat az ilyen vállalkozások bővüléséhez. Emellett az agráripari kutatásokban is nagy piaci lehetőség kínálkozik. De vannak jó példák a feldolgozóiparban is, a közel 500 főt foglalkoztató Hajdúsági Iparművek például a megye hátrányos térségében meghatározó járműipari beszállító vállalat lett.