Egy irány nem elég

Miközben jelenleg több mint 130 milliárd forint kockázati tőkéből néhány száz startup próbál felfutni, eddig csak egy magyar vállalkozásnál lehetett exitet elkönyvelni, azaz amikor a kockázati tőke a befektetést követő pár év múlva el is tudta adni a részesedését, tehát kiszállt a cégből. Min múlik a siker? Pénz, most úgy tűnik, van – és lesz is elég, a jó ötletekből sincs kevesebb, és a hazai startup szcéna is egyre jobban pezseg. Azonban az eddigi egyetlen valódi exit (lásd a keretes írást) is azt mutatja, hogy habár befektetni könnyű, kiszállni nem is annyira.

Felmerül a kérdés, hogy mi vár a sok száz Jeremie-befektetésre, hogy történnek majd meg az exitek, mennyire könnyű út és cél ez? Érdemes ehhez megnézni az elmúlt két év régiós exittrendjeit. Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) adatai szerint régiónkban 2011 és 2012 során mintegy 2,7 milliárd euró értékben valósultak meg exitek. A tranzakciók összértékének közel 85 százaléka úgynevezett trade sale volt a régióban, tehát egy szakmai befektető vásárolta meg a kockázatitőke-cég részesedését. Csak ezután következik a rangsorban az az eset, hogy egy másik tőkealap vásárolja meg a tulajdonrészt, vagy tőzsdei részvénykibocsátás révén szállnak ki. Habár sok cégvezető ezt gondolná szimpatikus alternatívának, valójában csak ez esetek néhány százalékában történik meg az, hogy vissza tudják vásárolni a befektetőtől a korábban átadott tulajdonhányadot, és visszaülve a tulajdonosi székbe folytatják a cég vezetését. „Akármilyen formában is valósul meg az exit, néhány kritériumnak mindenképp teljesülnie kell a cél eléréséhez. A siker egyik alapfeltétele, hogy növekvő piacokra koncentráljon a vállalat, legyen stabil cash flowja, átlag feletti árrése és piaci részesedése, vagy például elkötelezett menedzsmentje, no és persze átlátható működése” – kezdi a felsorolást Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere. Ugyanakkor a szakértők egyöntetűen állítják, hogy több alternatívával is rendelkeznie kell a projektnek az exitet illetően, és bizony a stratégia kialakítása, és a jó irányba „kormányzás” nem megy egyik hónapról a másikra. A megfelelő cél kialakítása után is szükséges a folyamatos információgyűjtés, a potenciális vevők piaci lépéseinek napi szintű ismerete is.

Az M27 ABSOLVO partnere egy konkrét példát is hoz: „Ha azt látjuk jó útnak, hogy növeljük a cég részesedését, vevőinek számát és valamelyik nagy médiacég a kiszemelt potenciális vevő, de eközben nagy visszaesést produkál a médiapiac, vagy netán a miénkhez hasonló technológiából „bevásárol” a médiacég, jó eséllyel kútba esnek a kilátásaink. Kulcsfontosságú kérdés az exit tervezése szempontjából, hogy több lehetőség álljon rendelkezésre, és minden potenciális vevő aktivitásaival és a piaci szegmensek trendjeivel is tisztában legyünk”.

Az első magyar kiszállás

Tavaly ősszel vásárolta meg a biotechnológiával foglalkozó svéd Vitrolife a hasonló profilú magyar Cryo Management Kft.-t. Az embriófejlődés figyelésével foglalkozó cég 35 százaléka a PortfoLion Zrt. által kezelt OTP Kockázati Tőkealap I. tulajdonában volt, ami 2011 elején fektetett 220 millió forintot a Cryoba. Az üzletrészen alig másfél év után közel 4-szeres haszonnal adtak túl. Ez volt eddig a kis- és középvállalkozásoknak forrást kínáló Jeremie-program első hazai kiszállása.