Érvényesek a hitelszerződések

Nem lettek semmisek a devizahitel-szerződések – ez a legfontosabb megállapítása annak a jogegységi határozatnak, amelyet az előzetes várakozásokkal szemben mégis meghozott tegnap a Kúria a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban. A döntést minden kérdésben több mint kétharmados szótöbbséggel fogadta el a testület – közölte Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője.

A Kúria megállapította: a devizalapú kölcsönök esetében az adósok a forinthiteleknél kedvezőbb kamatok mellett devizában adósodtak el, és ők viselték az árfolyamváltozás hatásait. Az, hogy az árfolyamkockázatot az adós viseli, a testület szerint nem ütközik jogszabályba, sem a jóerkölcsbe, nincs szó uzsorás szerződésekről, sem színlelt szerződésekről, sem olyan szerződésekről, amelyek lehetetlen szolgáltatásról szólnának. Az, hogy a szerződési terhek időközben – előre nem látható módon – egyoldalúan eltolódtak, még nem ok arra, hogy érvénytelenítsék őket, ezeknek az okoknak ugyanis a szerződés megkötésekor is fenn kellett volna állniuk. A Kúria ugyanakkor leszögezte: a pénzügyi intézményt terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra, hogy mindez milyen hatással van a törlesztőrészletekre.

A bíróság előtt futó ügyekkel kapcsolatban a Kúria álláspontja szerint a bíróságnak, ha érvénytelen szerződést talál, arra kell törekednie, hogy az érvényességet helyreállítsa feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető. Ha a szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találják a bírák, ám a szerződés e nélkül is érvényesíthető

A bírói szerződésmódosítás egy-egy konkrét szerződésre vonatkoztatható csak, nem alkalmas arra, hogy azonos típusú szerződések nagy tömegét – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő jogkövetkezményeit orvosolja. Ezt a jogalkotó teheti csak meg jogszabály-változtatással, ami viszonyt ki is zárja egyúttal a bíróság mérlegelési jogkörét. A Kúria egyetlen kérdésben napolta csak el a döntést, azzal kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások mikor felelnek meg az átláthatóság követelményeiket. Ebben a pontban az Európai Unió Bíróságának döntésére várnak.

A bankok tehát fellélegezhettek, elhárult ugyanis az a veszély, hogy a mintegy 3700 milliárd forintos devizahitel-állományt hatalmas veszteségek közepette forintra kell váltaniuk. A Kúria épülete előtt várakozó néhány tucat tüntető viszont csalódottan vette tudomásul a döntést, volt olyan köztük, aki azt mondta: nem maradt más megoldás, mint géppisztollyal megküzdeni az igazukért.

A piac azonban annál pozitívan fogadta a döntést. Az OTP és az FHB árfolyama is látványos emelkedéssel reagált a hírre a tőzsdén, a vezető bankpapír délután több mint 5 százalékos pluszban tartózkodott, az FHB is mintegy 2 százalékot szedett magára a döntés ismertetését követően. A forint is erősödött a hír után, 301 forintról csaknem 299 forintra csökkent az euró ára.

A PKKB sem az árfolyamrés, sem az oklista esetében nem tartotta megalapozottnak két békéscsabai hitelfelvevő keresetét, a bíróság álláspontja szerint a szerződés a jogszabályoknak mindenben megfelelt. Az egymillió forintot meghaladó perköltséget és illetéket a pert kezdeményező devizahiteleseknek kell megfizetnie.

A PKKB sem az árfolyamrés, sem az oklista esetében nem tartotta megalapozottnak két békéscsabai hitelfelvevő keresetét, a bíróság álláspontja szerint a szerződés a jogszabályoknak mindenben megfelelt. Az egymillió forintot meghaladó perköltséget és illetéket a pert kezdeményező devizahiteleseknek kell megfizetnie.-->