Hiányos gazdasági ismeretek ellenére pénzügyileg tudatosak a középiskolások

A Provident által 2008-ban elindított Családi Kasszasikerek elnevezésű pénzügyi edukációs program 2010-ben, egy pilot-kutatás keretében egyszer már vizsgálta a fiatalok gazdasági ismereteit.  Akkor a Budapesti Corvinus Egyetem Tanárképző Központjával partnerségben százhatvan 14-19 év közötti középiskolást kérdeztek meg a témában. A jelenlegi reprezentatív kutatásban már sokkal több, összesen ezerkétszáz 16-17 éves gimnáziumi és szakközépiskolai tanuló vett részt, és a kérdezők többek között azt is figyelembe vették, hogy a diákok tanulnak-e az iskolában pénzügyi-gazdasági tantárgyat, vagy sem. A felmérés kitért a fiatalok pénzzel kapcsolatos attitűdjeire, a pénzügyi szolgáltatások, alapfogalmak és termékek ismeretére, valamint gyakorlati használatára is.

A Családi Kassza Index kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok pénzügyekkel kapcsolatos elméleti tudása továbbra is igen hiányos, azonban a mindennapi gazdasági viselkedésük tekintetében számos pozitív, tudatosságra utaló változás is megfigyelhető.

Meglepő, hogy a kutatás szerint a fiatalok több mint háromnegyede (78 százalék) elégedett vagy kifejezetten elégedett a saját anyagi helyzetével. A megkérdezettek 82 százaléka rendelkezik saját pénzzel, amelynek fő forrása a szülői támogatás (zsebpénz), de számottevő (47 százalék) a valamilyen alkalomra, például születésnapra kapott pénz és a saját munkából származó jövedelem is (37 százalék). A diákok több mint fele havonta 5 és 20 ezer forint közötti összegből gazdálkodhat, de minden ötödik fiatal 20 ezer forintnál is többet költhet. A pénzügyi egyenlegük is pozitív képet mutat, a diákok közel fele legalább 1000 forintot félretesz havonta, és több mint kétharmaduknak van legalább 5000 Ft-os megtakarítása. A megtakarítással rendelkezők nagyobb arányban kerülnek ki azok közül, akik legalább alkalmanként tervet készítenek pénzügyeikről. A tudatosságukat jelzi az is, hogy a 16-17 évesek 61 százaléka spórolna annak érdekében, hogy meg tudjon venni egy 10 ezer Ft értékű tárgyat.

„A korábbi pilot-kutatásunkhoz képest pozitív előrelépést jelent, hogy szignifikánsan emelkedett azok aránya, akik rendszeresen feljegyzik a bevételeiket és a kiadásaikat. A számok a kiadások esetében 14 százalékról 23-ra változtak, míg a bevételek esetében 16 százalékról 25-re. Mindez azt is jelenti, hogy most már a diákok negyede rendszeresen jegyzeteli bevételeit és kiadásait” – teszi hozzá Tóth Andrea, a Provident Pénzügyi Zrt. kommunikációs vezetője.

A pénzügyi termékek és szolgáltatások használatát tekintve a válaszadók leggyakrabban (53 százalék) a balesetbiztosítást említik, de több mint egyharmaduk rendelkezik már saját bankszámlával és bankkártyával is. Hosszú távú megtakarítása ugyanakkor csak a diákok 16 százalékának van, illetve e tekintetben érdekes adat, hogy több mint egyharmaduk nem tud róla, hogy szüleik kötöttek-e már számukra esetleg lakáskasszát. A válaszokból kiderült az is, hogy a megkérdezettek döntő többsége (90 százalék felett) ismeri a különböző pénzügyi tranzakciós lehetőségeket, bár a használat tekintetében a csekken történő befizetés (61 százalék), valamint az ATM-ből történő pénzfelvétel a leggyakoribb (51 százalék), és csak ezután következnek az online, vagy más modern pénzügyi szolgáltatások. A mobil és online bank igénybevétele a fiatalok csupán egyötödére volt jellemző, használatuk pedig összefüggésben van a pénzügyi tudatossággal.

A kutatás keretében a diákoknak kilenc pénzügyi alapfogalmat is meg kellett magyarázniuk, illetve a kamatláb, az infláció és a pénzügyi kockázatmegosztás (részvénycsomag ↔ 1 db részvény) fogalmát egy-egy alapszintű számtani ismereteket is megkövetelő mintafeladaton keresztül is értelmezniük kellett.

A konkrét példákkal vizsgált pénzügyi ismeretek meglehetősen alacsony szintet mutattak. A tanulók leginkább a kamatláb fogalmát és hatását ismerik, de itt is csak 61 százalékuk adott helyes választ. Az infláció fogalmát már csak a kisebbség (44 százalék) találta el, a befektetések diverzifikációjára pedig jellemzően nem tudtak választ adni (44 százalék nem tudta, 30 százalékuk rossz választ adott a kérdésre). Az ismeretszintben jelentős különbségek alakultak ki a szakközépiskolás és gimnáziumi, valamint a pénzügyi képzéssel rendelkezők és ezt a tárgyat nem tanulók között.

„A Világbank 2012-es nemzetközi kutatásával összehasonlítva elmondható, hogy a kamathoz kapcsolódó kérdésre adott helyes válaszok aránya csak kis mértékben marad el a fejlettebb nyugat-európai országok eredményétől. Jelentősebb azonban az infláció, de még inkább a pénzügyi kockázatmegosztás fogalmának ismeretében való lemaradás, ahol az elsőnél a magyarországi helyes eredmények aránya a fele, a másodiknál közel egyharmada a németországi diákok hasonló válaszainak” – magyarázza Tóth Andrea.

A pénzügyi fogalmak ismereténél a kilenc kérdésből átlagosan 3-at tudtak helyesen a tanulók, 11 százalékuk egyet sem talált el, és csupán 1 százalékuk tudta az összes kérdésre a helyes választ. A legtöbben a „kamat” (65 százalék) a „részvény” (51 százalék) és a „futamidő” (40 százalék) jelentését ismerték, kevesen tudták viszont megmondani a „THM” (32 százalék), a „kötvény” (23 százalék), az „infláció” (19 százalék) és a „reálhozam” (10 százalék) jelentését.

Az elméleti fogalmak tekintetében a vizsgált iskolák tanulói közül leginkább a pénzügyi képzés nélküli szakközépiskolások teljesítettek rosszul (átlagosan 18 százalékos eredmény), míg legjobban a képzéssel rendelkező gimnazisták (átlagosan 42 százalékos eredményt értek el).

A pénzügyi tudatossággal kapcsolatos attitűd vizsgálatok során kiderült az is, hogy a diákok hetven százaléka figyelmesen átolvassa és értelmezi azt, amit aláír, és legalább ekkora arányuk tartja fontosnak, hogy egyre kevésbé terhelje meg a szüleit anyagilag. A megkérdezettek több mint fele (56 százalék) egyetért azzal, hogy lehetőség szerint kerülni fogja a hitelfelvételt, és mindössze 9 százalékuk gondolja úgy, hogy a hitel segíthet is a céljai elérésében.