Az egyetlen pályázó a Népszabadság információi szerint a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. volt. A társaság részben az FHB, részben pedig néhány takarékszövetkezet tulajdonában van, ami azt jelenti, hogy ha a cég sikeresen szerepel a pályázaton, akkor a korábbi híreszteléseknek megfelelően valóban az FHB érdekeltségébe kerülhet a TakarékBank. A cégbírósági adatok szerint a Magyar Takarékot tavaly májusban jegyezték be Alpendorf Management Zrt. néven. Az idén januárban számos változás ment végbe a társaságban, a cég nevét Magyar Takarékra változtatták, többségi tulajdont szerzett benne Vida József, a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, a képviseletre jogosultak és a felügyelőbizottsági tagok közé pedig egyebek között bekerült Köbli Gyula, az FHB Jelzálogbank vezérigazgatója is.
Az FHB lapunk kérdésére válaszolva nem kommentálta a hírt, csak annyit erősítettek meg a Magyar Takarékkal kapcsolatban, amit már csütörtökön tőzsdezárás után is közzétettek, vagyis, hogy az FHB tőkeemelést hajtott végre a társaságban, 252 millió forintos befizetéssel 25 százalékos részesedést szereztek a cégben. Az FHB közzététele szerint azonban a február 3-i tőkeemelés után is a Magyar Takarék többségi tulajdonosai magyarországi szövetkezeti hitelintézetek maradtak.
A kormány tavaly decemberben hirdette meg a TakarékBankban lévő mintegy 54 százalékos részesedését, amelyet az MFB-n és a Magyar Posták keresztül birtokolt. Az eladást azzal indokolták, hogy áttekintették a szövetkezeti hitelintézeti szektor átalakításának helyzetét, és megállapították, az átalakítás megfelelő ütemben halad, annak nyomán a pozitív változások visszafordíthatatlanok. Az átalakítás része volt, hogy tavaly augusztusban a Magyar Posta tőkét emelt a TakarékBankban, amivel az állam többségi tulajdonossá vált, miközben a korábbi többségi tulajdonos takarékszövetkezetek kisebbségbe kerültek. A jogszabályokat ráadásul úgy hozták meg, hogy nem szavazhattak a Posta tőkeemelése ellen, sőt még nem is tartózkodhattak a szavazáson, az ugyanis a működési engedélyük elvesztését eredményezhette volna.
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szeretett volna pályázni most, hogy visszaszerezze a takarékok többségi tulajdonrészét, de a kiírás miatt nem tudott. A pályázat szerint ugyanis harmadik félnek minősült volna, így mintegy 400 milliárd forintos kauciót kellett volna letennie az asztalra.
Pénteken nyitás után nem sokkal is 4,8 százalékkal a 700 forintos lélektani határig emelkedett a bankpapír árfolyama, aminek valószínűleg köze volt TakarékBank tenderéhez is. A BUX index és a szektortárs OTP árfolyama ugyanis egyáltalán nem nőtt hasonló mértékben.
Pénteken nyitás után nem sokkal is 4,8 százalékkal a 700 forintos lélektani határig emelkedett a bankpapír árfolyama, aminek valószínűleg köze volt TakarékBank tenderéhez is. A BUX index és a szektortárs OTP árfolyama ugyanis egyáltalán nem nőtt hasonló mértékben. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.