Közel a hitelezési fordulat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az NHP hatására – áll az elemzésben – jelentős mértékben javult a kkv-hitelezés: miközben a válság évei alatt a tranzakciókból eredően 5-7 százalékkal csökkent a kkv hitelállomány, addig 2013 második felében már nőni tudott. Ez a javulás a teljes vállalati hitelezésben is nagyon meglátszott: 3-5 százalékos éves zsugorodás helyett csupán 1 százalékkal csökkent a teljes vállalati hitelállomány 2013 végén. Az MNB szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a tranzakciók változása – a folyósítások és törlesztések egyenlege – jobban megragadja a hitelezési folyamatokat, mint a teljes állományváltozás. A tranzakciókon kívül ugyanis az árfolyam is hathat az állomány alakulására átértékelődésen keresztül, valamint a nemteljesítő portfólió tisztítása is, ami 2013 során rekord mértékű volt.
Az NHP I. és II. szakaszában – emlékeztet az elemzés – 750 milliárd forintot helyeztek ki a gazdaságba fél év alatt (figyelembe véve, hogy a program két szakaszában 1,5-1,5 hónapot elvitt a felkészülés, a szerződésmódosítás és új ügyfeleknek szóló terméktájékoztató készítése), ami a kkv-hitelállomány majdnem 20 százaléka. Eközben a jegybanki alapkamat fokozatos csökkentéseinek hatására a piaci vállalati hitelkamatok – vagyis az NHP-hoz hozzá nem férők hitelköltségei – 8 százalékról 5 százalékra estek.
Az MNB szerint feltétlenül biztató a hitelállomány elmúlt időszakban bekövetkezett szerkezeti változása is. Egyrészt a forint hitelállomány nemcsak a kkv szegmensben, de a teljes vállalati területen nőni tudott 2013 folyamán. A visszaesésért egyértelműen a devizahitel-állomány zsugorodása felelős. Másrészt a hosszú forint hitelek részaránya is emelkedni tudott a rövidek javára, ami ugyancsak pozitív fejlemény.
Ami pedig a közeljövőben várható folyamatokat illeti: a jegybank szakértői szerint a második szakasz igénybevételénél inkább 2014 második negyedévétől várható felívelés, ami az európai uniós forrásokban kiaknázható lehetőségek megismerése mellett a beruházásokat általában jellemző szezonalitásnak is tulajdonítható. Az NHP első szakaszának másodkörös hatásai idén már jelentkezhetnek, így a beruházások után a növekvő kapacitások miatt nőhet a kereslet a forgóeszköz- illetve folyószámlahitelek iránt, valamint az NHP hitelek alacsony kamata miatt javulhat a cégek hitelképessége. Emellett a tartósan javuló gazdasági kilátások oldhatják a hitelkínálati korlátokat. Mindezek hatására – áll az elemzésben – a kkv hitelállomány éves szinten 3-5 százalékkal emelkedhet, míg a teljes vállalati hitelezés visszaesése megállhat a következő két évben.
Mérséklődő kamatok januárban is
A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró érték alatti forinthitelek esetén nem változott, 5,46 százalék volt januárban, míg az 1 millió euró érték feletti forinthiteleknél 0,18 százalékponttal, 4,34 százalékra csökkent – derül ki a jegybank adataiból. Az 1 millió euró alatti euróhitelek átlagos kamatlába 0,68 százalékponttal, 3,95 százalékra nőtt, míg az 1 millió euró érték feletti euróhiteleknél nem volt jelentős változás, 2,71 százalék volt az átlagos kamatláb. A vállalati forinthitelek szezonálisan igazított új szerződéses értékei az 1 millió euró érték alatti kategóriában 41,8 milliárd forintot, míg afölött 111,3 milliárd forintot értek el.
