Az NHP hatására – áll az elemzésben – jelentős mértékben javult a kkv-hitelezés: miközben a válság évei alatt a tranzakciókból eredően 5-7 százalékkal csökkent a kkv hitelállomány, addig 2013 második felében már nőni tudott. Ez a javulás a teljes vállalati hitelezésben is nagyon meglátszott: 3-5 százalékos éves zsugorodás helyett csupán 1 százalékkal csökkent a teljes vállalati hitelállomány 2013 végén. Az MNB szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a tranzakciók változása – a folyósítások és törlesztések egyenlege – jobban megragadja a hitelezési folyamatokat, mint a teljes állományváltozás. A tranzakciókon kívül ugyanis az árfolyam is hathat az állomány alakulására átértékelődésen keresztül, valamint a nemteljesítő portfólió tisztítása is, ami 2013 során rekord mértékű volt.
Az NHP I. és II. szakaszában – emlékeztet az elemzés – 750 milliárd forintot helyeztek ki a gazdaságba fél év alatt (figyelembe véve, hogy a program két szakaszában 1,5-1,5 hónapot elvitt a felkészülés, a szerződésmódosítás és új ügyfeleknek szóló terméktájékoztató készítése), ami a kkv-hitelállomány majdnem 20 százaléka. Eközben a jegybanki alapkamat fokozatos csökkentéseinek hatására a piaci vállalati hitelkamatok – vagyis az NHP-hoz hozzá nem férők hitelköltségei – 8 százalékról 5 százalékra estek.
Az MNB szerint feltétlenül biztató a hitelállomány elmúlt időszakban bekövetkezett szerkezeti változása is. Egyrészt a forint hitelállomány nemcsak a kkv szegmensben, de a teljes vállalati területen nőni tudott 2013 folyamán. A visszaesésért egyértelműen a devizahitel-állomány zsugorodása felelős. Másrészt a hosszú forint hitelek részaránya is emelkedni tudott a rövidek javára, ami ugyancsak pozitív fejlemény.
Ami pedig a közeljövőben várható folyamatokat illeti: a jegybank szakértői szerint a második szakasz igénybevételénél inkább 2014 második negyedévétől várható felívelés, ami az európai uniós forrásokban kiaknázható lehetőségek megismerése mellett a beruházásokat általában jellemző szezonalitásnak is tulajdonítható. Az NHP első szakaszának másodkörös hatásai idén már jelentkezhetnek, így a beruházások után a növekvő kapacitások miatt nőhet a kereslet a forgóeszköz- illetve folyószámlahitelek iránt, valamint az NHP hitelek alacsony kamata miatt javulhat a cégek hitelképessége. Emellett a tartósan javuló gazdasági kilátások oldhatják a hitelkínálati korlátokat. Mindezek hatására – áll az elemzésben – a kkv hitelállomány éves szinten 3-5 százalékkal emelkedhet, míg a teljes vállalati hitelezés visszaesése megállhat a következő két évben.
Mérséklődő kamatok januárban is
A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlába az 1 millió euró érték alatti forinthitelek esetén nem változott, 5,46 százalék volt januárban, míg az 1 millió euró érték feletti forinthiteleknél 0,18 százalékponttal, 4,34 százalékra csökkent – derül ki a jegybank adataiból. Az 1 millió euró alatti euróhitelek átlagos kamatlába 0,68 százalékponttal, 3,95 százalékra nőtt, míg az 1 millió euró érték feletti euróhiteleknél nem volt jelentős változás, 2,71 százalék volt az átlagos kamatláb. A vállalati forinthitelek szezonálisan igazított új szerződéses értékei az 1 millió euró érték alatti kategóriában 41,8 milliárd forintot, míg afölött 111,3 milliárd forintot értek el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.