Legyőzte az értékpapír a betétet

Történelmi fordulóponthoz érkezett július végére a lakossági megtakarítások szerkezete a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A háztartásoknak az első félév végén 6815,3 milliárd forintja volt értékpapírokban, miközben bankbetétben ugyanekkor már csak 6696,4 milliárd forintot tartottak, vagyis az értékpapírvagyon első ízben meghaladta a betétekben lévő megtakarítások volumenét.

Az idei első félévben a háztartások több mint 580 milliárd forint volt friss pénzt helyeztek el az értékpapírszámláikon, miközben a folyamatosan csökkenő kamatú bankbetétekből 270 milliárd forintot vettek ki. A háztartási értékpapírok piacán a június különösen erős volt, több mint 147 milliárd forintnyi tőkebeáramlást tapasztaltak a hónap folyamán.

A folyamat egyik nagy nyertese az állam, állampapírokba ugyanis csaknem 300 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás került az első hat hónapban. Enne köszönhetően június végén már meghaladta a 2300 milliárd forintot a háztartások állampapír-állománya, ami amellett, hogy történelmi csúcsnak számít, egyúttal azt is jelenti, hogy a lakosság már 10 százalékkal részesedik az államadósság finanszírozásából. A kisbefektetők eddig elsősorban a rövid futamidejű állampapírokat keresték, elsősorban az egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegyet (KKJ), emiatt a lakossági állampapír-állomány több mint 60 százaléka egy évesnél rövidebb lejáratú értékpapírban van.

Júniusban azonban – összhangban az állam törekvésével – megélénkült a kereslet a hosszabb futamidejű konstrukciók iránt is, főleg annak köszönhetően, hogy a bankok és brókercégek is értékesíteni kezdték a Prémium Magyar Államkötvényeket (PMÁK) és Bónusz Magyar Államkötvényeket (BMÁK). Ennek és a vonzó kamatoknak köszönhetően a hatodik hónapban a korábban megszokott néhány milliárd helyett csaknem 94 milliárd forintnyi új megtakarítást költött el a hosszú állampapírokra, így a lakosság éven túli állampapírokban lévő vagyona 665 milliárd forintra nőtt.
Az állampapíroknál is több friss tőkét vonzottak az idén a befektetési alapok. A konstrukciókban a kisbefektetők hat hónap alatt 321,3 milliárd forintnyi új megtakarítást helyeztek el, így a lakosság befektetésijegy-állománya a félév végén megközelítette a 3600 milliárd forintot. A befektetési alapokban lévő teljes vagyon június végén 5220 milliárd forint volt. A lakosság a pénzpiaci és a kötvényalapokban tartja a legtöbb pénzt, de a származtatott alapok – ezek közé tartozik az abszolút hozamú alapok többsége – is nagyon kedveltek.

A vegyes teljesítményt nyújtó hazai részvénypiacon az idén nettó értelemben eladók voltak a kisbefektetők: több mint 11 milliárd forintot vontak ki fél év alatt a tőzsdéről. A kisrészvényesek főleg a bankpapíroktól igyekeztek megszabadulni a statisztika szerint. A háztartások összességében véve egyébként egy keveset nyertek az idén a részvényeken, árfolyamnyereségük fél év alatt 3,3 milliárd forint volt, így a félév végén a lakosság részvényállománya 288,5 milliárd forint volt.

Csökkenő forgalom

A jegybanki adatok szerint csökkent az idei első félévben a befektetési szolgáltatók tőzsdei forgalma. Az azonnali piacon 2157 milliárd forint értékben teljesítettek megbízásokat, ezek nagyjából felét devizabelföldi, másik felét külföldi ügyfelek számára. Tavaly a forgalom ennél 1,6 százalékkal magasabb volt, az idén főleg a belföldi befektetők megbízásainak a volumene csökkent. A tőzsdén kívüli ügyletek mennyisége viszont 25 százalékkal emelkedett 2013 első feléhez képest, és megközelítette a 92 600 milliárd forintot.