Rekord rekord hátán az alapoknál

Rekordot rekordra halmoztak a befektetési alapok az első félévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A vagyonuk hat hónap alatt több mint 500 milliárd forinttal 5219 milliárd forintra hízott, ami történelmi rekordnak felel meg. Ennek a pénznek a döntő többsége nyílt végű befektetési alapokban volt, zárt végű alapokban mindössze 316,5 milliárd forintot kezeltek a vagyonkezelők.

Az alapokat mindenki vásárolta. Rekordot döntött a háztartások kezében lévő befektetési jegyek értéke is, június végén már megközelítette a 3600 milliárd forintot, szintén történelmi csúcson volt a nem pénzügyi vállalatok kezében lévő állomány, de a többi pénzügyi intézmény is utoljára a nyugdíjpénztárak államosítása előtt tartott annyi befektetési alapot, mint a félév végén. Sőt még a külföldiek kezében lévő magyar befektetési alapok állománya is történelmi rekordot döntött: megközelítette 195 milliárd forintot.

A gyarapodó vagyonból egyre többet fektetnek be az alapok a magyar állampapírpiacon. A félév végén csaknem 1220 milliárd forinttal finanszírozták már az államot, ami ugyancsak történelmi csúcsnak számít. MNB-kötvényekben viszont kevesebb pénzt tartottak, mint májusban, összesen 410 milliárd forintnyit. Állampapír mellett egyéb kötvényeket és részvényeket is egyre nagyobb mennyiségben tartanak a befektetési alapok, és a külföldi eszközök volumene is nőtt az első félévben, ezekből azonban még messze vannak az egykori történelmi csúcsok, amelyeket a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása előtt állítottak fel.

A növekvő befektetésialap-állomány egyre kisebb hányadát teszik ki a pénzpiaci alapok. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint június végén már csak 30 százalék volt az arányuk. A kötvényalapok ezzel szemben folyamatosan nőnek, az állományuk április végén lépte át az ezer milliárd forintos lélektani határt, a félév végén pedig már 1083 milliárd forintot kezeltek. Hosszú időn át főleg csak a rövid kötvényalapok vonzottak számottevő friss tőkét, júniusban azonban már a hosszúakba is megindult a pénzbeáramlás.

A harmadik legnagyobb alapkategória az abszolút hozamú konstrukcióké, amelyekben csaknem 650 milliárd forint volt a félév végén. A minden piaci helyzetben pozitív, és a kockázatmentesen elérhetőnél lehetőleg magasabb hozamot ígérő alapok iránti lelkesedés azonban az év közepére kezdett lanyhulni, főleg miután néhány népszerű konstrukció év eleje óta elért hozama negatívvá vált.

A vegyes alapok viszont továbbra is tarolnak, egy év alatt megduplázták a vagyonukat, ami 2014 júniusában már megközelítette a 470 milliárd forintot. A vegyes alapok így lassan beérik a tőkevédett alapokat, amelyekben a félév végén nem egészen 490 milliárd forint volt, ám ezek vagyona jobbára stagnált az utóbbi időszakban. Az ingatlanalapok vagyona is nőtt az idén, júniusban már meghaladta a 450 milliárd forintot, vagyis hat év után lassan újra azon a szinten van, ahol a 2008 őszi, szektor szintű felfüggesztés előtt állt.

Nyaralnak a befektetők

A nyári uborkaszezon a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán is érezhető, ahol az 5,2 milliárd forintos napi átlagforgalom közel 120 milliárdos összforgalmat jelentett júliusban. A devizaopciók és határidős gabonakontraktusok viszont a nyári időszak ellenére is kelendőek voltak és a certifikátok forgalma is felülmúlta az előző havit. A tőzsdetagok részvénypiaci rangsorában némi átrendeződés figyelhető meg, ugyanis az Equilor Befektetési Zrt. végzett az első helyen, melyet az Erste Befektetési Zrt. követett, míg harmadik helyre a Wood & Company Financial Services a.s futott be.