Vita van arról, hogy milyen a jó tulajdonosi szerkezet, a tisztességes profit és az önfinanszírozó bankrendszer kérdése. A külföldi tulajdon segítheti a versenyt, technológiát hoz az országba, és ha pénz kell, akkor a tulajdonos fizet. A hátrány azonban az, hogy a külföldi tulajdonú bankrendszer kivonja a tőkét az országból bizonyos esetekben, vagyis erős a prociklikusság.
Balog szerint mindenképp fontos, hogy a bankrendszer legyen diverzifikált. Ha túlságosan egyirányú a gondolkodás, akkor megeshet, hogy mindenki egyszerre akar például devizahiteleket eladni. Az MNB nem akarja szabályozni a bankok profitját, de Balog kiemelte, ha ez túl magas vagy túl alacsony, az jelez valami problémát. Az önfinanszírozás nem csak a bank, hanem az ország kérdése is. Szerinte ezt az MNB-nek és a bankoknak is fontos.
A legnagyobb kihívás most a devizahitelek és a nem teljesítő hitelek kérdése, előbbi jogi és kormányzati útra terelődött. Balog szerint a nem teljesítő hitelek növekedése gátolja a hitelezést, ezért az MNB elindít egy eszközkezelőt, amelynek felállítása folyamatban van. Októberben nyílik meg a féléves időkeret, amikor a bankok felajánlhatják az eszközöket a rossz banknak. Ez nem egy bankmentő program lesz, hanem egy eszköz, ahol piaci áron akarja megvenni az eszközöket az MNB. A jegybank 10 éves időkeretre tervezi felállítani a rossz bankot. Az 500 millió forint feletti projekthitelekből és a 200 millió feletti ingatlanhitelekből vásárolhat az MNB.
