Nagyon erős évet vár a K&H a lakáshitel-piacon
Budapest mellett Kecskeméten, Győrben, Debrecenben és Székesfehérváron folyósították a fiókok a legtöbb hitelt, amelyek átlagos értéke 6,8 millió forint volt.
Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese szerint az, hogy minden ötödik lakáshitelt a K&H-nál vették fel az ügyfelek, jól mutatja egyrészt a lakosság bank iránti bizalmát, valamint azt is, hogy a gazdasági válság óta, ha a korábbinál óvatosabban is, de újra inkább vesznek fel hitelt az ügyfelek, mert törlesztését biztosítottnak látják hosszútávon is.
Az ingatlanpiaci szakértők szerint is idén a legerősebb évet zárhatja a piac a válság kirobbanása óta. Nyár óta növekszik a kereslet az ingatlanok iránt, amelyek ára egyelőre továbbra is alacsony. A Duna House augusztusi adatai szerint vidéken 122 ezer forintos négyzetméterenkénti áron vásároltak panellakásokat Nyugat- és Kelet-Magyarországon, míg Pesten 180 ezer forint volt az átlag. A téglaépítésű lakásokért 144 ezer forintot adtak a keleti országrészben, nyugaton ennél drágábban, 164 ezerért lehetett venni egy négyzetmétert.
A fővárosban viszont a téglalakások is sokkal drágábbak: a pesti kerületekben 232, a Belvárosban 311, a budai részen pedig 340 ezer forintos négyzetméterenkénti áron cseréltek gazdát a lakások. A fővárosban a többség befektetési céllal vásárolt ingatlant, aminek nagysága jellemzően 60-80 négyzetméter közötti, míg vidéken a vevők kétharmadát az első lakást vásárlók tették ki. Ők inkább 40-60 négyzetméter közötti ingatlant kerestek.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szintén komoly élénkülésről tanúskodnak. A jegybanki statisztikák szerint januártól augusztusig összesen 147,6 milliárd forintnyi forint lakáshitelt vettek fel a hazai háztartások, amely közel 60 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Sőt, az első nyolc hónap kihelyezései már megközelítették a tavalyi, éves teljesítményt, hiszen 2013 egészére vonatkozóan 151,1 milliárdos új lakáshitel-kihelyezést regisztrált az MNB. Különösen biztató emellett, hogy a tavaszi hónapokban már megközelítette – májustól pedig folyamatosan meg is haladta – a húsz milliárd forintot a havi kihelyezés.
Forintra váltás: erős kamatkockázat
A részletek még nem ismertek, de ha a devizahitelek forintra váltásánál a november elején benyújtandó “fair bankrendszerről” szóló törvény nem korlátozza egységesen az alkalmazható kamatfelár mértékét, akkor az a hozzá nem értőnek akár további komoly kockázatokat is rejthet, hiszen az árfolyamkockázat helyett legalább ugyanakkora veszélyt jelenthet az új forint alapú hitelek kamatkockázata – állapítja meg a Hitelnet.hu elemzése. A kamatkockázat kivédésére megoldást jelenthet a hosszabb kamatperiódus – mutatott rá a cég.
