Új motorokkal pörgethetik a növekedést

A nagyvállalatokra is kiterjesztené a növekedési hitelprogramot (NHP) a Magyar Nemzeti Bank – mondta Matolcsy György a Kossuth Rádióban. A jegybank elnöke 1000 milliárd forintnyi hitelkihelyezésre számít, amely majdnem duplája a tavalyinak. A hitelprogram kiterjesztésének célja lehet, hogy újból meglegyen a plusz egy százalék a 3-4 százalékos gazdasági növekedéshez – mondta Matolcsy.

A hitelprogram kiterjesztésére utalt a múlt héten Nagy Márton, az MNB igazgatója is. A Euromoney 2015 konferenciáján (még az Európai Központi Bank eszközvásárlásának bejelentése előtt) felvetette: kérdés, hogy az EKB mennyiségi lazítási programjának elindulása után nem kellene-e az euróövezeten kívüli központi bankoknak is hasonló lépéseket tenniük a versenyképesség érdekében. Szerinte erre lehetőség lenne a hitelprogramhoz hasonló ösztönzőkkel.

Az EKB bejelentése szerint havonta 60 milliárd eurónyi eszközt vásárolnak legalább másfél évig, amelyből a kiszivárgott hírek szerint 45 milliárdnyi állampapír-vásárlás lesz. Ötmilliárdot európai intézményektől vesznek, a fennmaradó 10 milliárd pedig a korábbi program (eszközfedezetű értékpapírok és fedezett kötvények) része.

„A növekedési hitelprogram a kkv-szektorra koncentrál, és ebben a szegmensben jelentősen tudta az MNB bővíteni a hitelkínálatot az eszközzel. A hitelprogram más szektorokra vonatkozó kiterjesztése körül azonban kérdőjelek sorakoznak” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. A nagyvállalatok hitelfelvétele nem ütközött olyan erős kínálati korlátba, mint az a kkv-knál megfigyelhető. Ennek a vállalatcsoportnak az anyabanki finanszírozás mellett a kötvénykibocsátás is rendelkezésre áll a finanszírozás biztosítása érdekében. Ráadásul a nagyvállalati kamatok nem sokkal haladják meg az NHP keretében elérhető 2,5 százalékos kamatszintet, igaz 1–2 százalékpont is dönthet egy-egy beruházás sorsáról – fejtette ki a közgazdász.

Elemzők nem tartanák jó ötletnek, ha a háztartásokra vagy az államra is vonatkoznának jegybanki programok. Balatoni szerint a lakossági szegmensben jellemzően nem a hitelkínálat gyenge, hanem a kereslet. Éppen ezért nehéz lenne az eladósodott háztartási szektort újabb hitelfelvételre ösztönözni. Kiemelte: az állampapír-piacon sem kell beavatkozni, mert alacsony a hozam és az aukciók megfelelő lefedettséggel folynak. Ráadásul az elmúlt időszakban az MNB mindent megtett azért, hogy csökkentse a mérlegét, egy állampapír-vásárlási program pedig újra felpumpálná azt.

Tény, hogy a monetáris lazítást már nem csak a zuhanó olajár, hanem az EKB múlt héten bejelentett likviditásfokozó intézkedése is támogatja, de fontos megválasztani a jó eszközöket. A kőolaj ára néhány hónap alatt megfeleződött, ami mélyen negatív tartományba taszította az egyébként is alacsony inflációs rátát, így az egyre távolabb kerül a jegybank 3 százalékos középtávú céljától. Decemberben 0,9 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, ami évtizedek óta nem látott mélypont. A zuhanó olajárra a kamatcsökkentés lehet megoldás, de a gazdaság növekedését inkább más eszközök is segíthetik. Ugyanakkor nem szabadna elfelejteni, hogy a gazdasági növekedés lassan elérheti a potenciális szintjét (bezáródik a kibocsátási rés, amely a gazdaság jelenlegi és a hosszú távon elérhető növekedési képessége közötti különbséget jelöli).

Matolcsy György szavai alapján mégis arra lehet számítani, hogy tovább akarják segíteni a növekedést. A kérdés az, hogy az MNB hajlandó-e magasabb kamatmarzsot elfogadni a bankrendszer oldaláról a növekedési hitelprogram keretében – mondta a Balatoni András. Szerinte már kezdenek elfogyni azok a kkv-k, akiket 2,5 százalékkal lehet hitelezni, így a magasabb kockázatú vállalatokat is el lehetne érni a magasabb kamattal.

A legnagyobb kockázatnak azt látja az ING közgazdásza, hogy az állami tulajdonú bankok elkezdik felpörgetni a hitelezést, és nem lesznek tekintettel a kockázatokra. A szerepek összekeveredéséből adódhat, hogy a kockázatkerülés, ami a profitorientált hitelintézeteknél tapasztalható, háttérbe szorul és az állami/jegybanki célokat fogják szem előtt tartani az állami pénzintézetek. „Ez egy nagyon veszélyes folyamat, és attól tartok, hogy a növekedési hitelprogram kiterjesztésénél ezek a vállalatok nem lesznek tekintettel a kockázatokra. Növelni fogják az olcsó hitelek mennyiségét, hogy jól menjen a gazdaságnak, miközben banki szinten óriási kockázatok épülhetnek fel” – tette hozzá.

Maradhat a kamat
Ma még nem változtat a 2,1 százalékos irányadó kamatszinten a Matolcsy György vezette monetáris tanács, de a következő hónapokban az elemzők el tudnak képzelni kismértékű kamatvágásokat. A régióban is tovább folytatódhat a lazítás, miután a lengyel és a román jegybank is csökkentheti a kamatot, ez pedig az MNB-t is lépésekre ösztönözheti. A magyar gazdaság növekedése azonban vélhetően hamarosan eléri a potenciális szintjét, erről az oldalról aligha indokolt az élénkítés. A Bank of America Merrill Lynch hihetetlen gyors, 3,9 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál az idei évre Magyarországon, ami jóval meghaladja a 2,3 százalékos konszenzust.