Eladási hullám söpört végig a tőzsdéken
Pánikszerű eladásokkal kezdődött a hétfői kereskedés a tőzsdéken, a DAX és a francia CAC-40 5 százalékos mínuszban kezdett, miután a hétvégén véget értek a tárgyalások Görögország és az Európai Unió pénzügyminiszterei között. A görögök egész hétre bezárták a bankokat és a tőzsdét, vagyis a befektetők eladási szándéka nem tudott a leginkább érintett piacon lecsapódni, ezért azt adták, amit lehetett. Ezek közül elsősorban a német részvényeket, az európai bankpapírokat, valamint a dél-európai országok államkötvényeit. Az első hullám után – amelynek során a DAX-index több mint 500 pontos mínuszban, 11 ezer pont alatt is járt – viszont az olcsó vételeket kereső intézmények jelentek meg, így komolyabb felívelés vette kezdetét. A DAX-index kora délután már a 11 300 pontos szinttel kacérkodott, vagyis az 500 pontos esés 200 pontosra szelídült. A fordulatot az euró–dollár-árfolyam kezdte. Az euró másfél százalékot gyengült a már éjszaka elindult kereskedésben, a keresztárfolyam 1,10 alatt is járt. A délelőtt folyamán azonban egyre intenzívebb euróerősödés kezdődött, előbb 1,11-ig, majd lapzártánk idejére már 1,12-ig korrigált a jegyzés, vagyis az euró végül még erősödött is az eladási pánikkal indult napon.
Az előrejelzéseknek megfelelően a forint és a magyar részvénypiac is sérülékenynek bizonyult, de estére szétvált a BUX és a forint grafikonja. Az euró–forint-keresztárfolyam a péntek délutáni optimista hangulatban elért 312-es értékről éjszaka 315 fölé szökött, és a délelőtti órákban 313 és 315 között ingadozott. Még nagyobbat gyengült a forint a dollárral és a svájci frankkal szemben. A dollár–forint-jegyzés 280 alattról indulva 287-ig, a svájci frank–forint 299,60-ról 304,80-ig ugrott föl. A magyar vezető részvények mindegyike a mélyben kezdett, a BUX kezdetben 500 pont fölötti esést mutatott, 21 168 ponton érve el mélypontját. A tőzsdei nyitószakasz sem volt problémamentes, a jelentősebben csökkenő árak miatt késleltetve indult több blue chip kereskedése, az OTP-részvényekkel például csak 7 perccel 9 óra után indulhatott meg az üzletelés. A bankpapír több mint 4 százalékkal 5350 forintra esett, a Mol 14 050 forinton, a Richter 4050 forint alatt is megfordult a kereskedés elején. A DAX magára találásával párhuzamosan aztán a BUX és a forint piacán is enyhült az eladói nyomás. Főleg az OTP mutatott erőt, és délutánra nemhogy a teljes esését ledolgozta, de kis pluszba lendült át. Napon belül majd 170 forintot emelkedett a Richter is, csak a Mol és a Magyar Telekom piacán volt mérsékeltebb a felpattanás. A Mol gyenge teljesítményében az is szerepet játszhatott, hogy az olaj háromhetes mélypontra zuhant, a WTI 58 dollárig, a Brent 61,40-ig esett, majd mindkét típus fél-fél dollárral korrigált estére. A BUX végül 0,84 százalékos, 184 pontos eséssel megúszta, miután zárásra az OTP egyszázalékos mínuszba csúszott vissza. A forint eközben előbb a részvénypiacokkal együtt erősödéssel próbálkozott, de a tőzsdezárás idején ismét 315 fölött járt az euróval szembeni árfolyam, amiben már alighanem az euró erősödése is belejátszott. Lapzártánkkor a dollárért 282, a frankért 304,1 forintot kellett adni.
Az OTP teljesítménye különösen az európai bankpapírok szereplésének tükrében meglepő. Az Unicredit részvénye csaknem 7 százalékot, a Raiffeisen 6 százalékot esett, az Erste 4, a KBC Bank 3 százalékos mínuszban zárt.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően a befektetők adták az európai periféria államkötvényeit, és vásárolták a biztonságosabbnak tartott német bundokat. A portugál, olasz és spanyol hosszú hozamok 20-30 bázisponttal ugrottak föl, előbbi 3,08, utóbbiak 2,35 és 2,37 százalékra. Ez azonban még messze elmarad az előző, 2012-es európai krízis idején tapasztalt 7 százalék körüli szintektől. Ugyan a befektetők már nagyobb esélyét látják egy Grexitnek, mint eddig, többségük még mindig úgy véli, hogy ez a lépés elkerülhető, és a görög példa nem fog továbbterjedni a déli országokra. A német tízéves kötvény hozama 13 bázispontnyi esés után 0,79 százalékon állapodott meg, ami még így is elég távol van az idei 0,05 százalékos rekordtól. A magyar hosszú hozamok is emelkedtek, a 7–14 bázispontos növekmény azonban nem nevezhető jelentősnek. A tízéves hozam ezzel 3,9 százalékra nőtt.
Varga: csekély hatás
A görög válság legújabb eseményei csekély hatással vannak a magyar gazdaságra, a görög gazdaság kereskedelmi kapcsolatai Magyarországgal viszonylag mérsékeltek, a külkereskedelmi áruforgalomnak mindössze 0,4 százalékát adják - közölte Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszte szerint az elmúlt hetekben a forintárfolyamot tekintve a világpiacok már beárazták a görög válság aktuális eseményeit, egy esetleges görög csőd vagy az eurózónából való kilépés hatását. Az állampapírpiacon azonban előfordulhat hozamemelkedés, de itt sem kell drasztikus, érzékeny hatással számolni. Varga Mihály kiemelte: a kormány figyeli a piacokat, és ha komolyabb változásokat érzékel akár az árfolyamot, akár az állampapírok hozamait illetően, akkor lépni fog. (MTI)
