Ki ne látna előre egyetlen árfolyamgrafikon alapján egy válságot? Minden, amit Dr. Réz mítoszáról tudni kell
A réz a modern gazdaság egyik legfontosabb nyersanyaga: ott van a lakások elektromos hálózatában, az autókban, az ipari gépekben, a szélerőművekben, a napelemekben, a szerverközpontokban, és gyakorlatilag minden olyan ágazatban, amely a termeléshez kapcsolódik. Nem véletlen, hogy a piaci közbeszédben régóta él egy látványos elmélet: a réz ára előre jelzi a gazdasági válságokat.

A réz mint gazdasági doktor (Doctor Copper ) elmélete egyszerű és könnyen érthető: ha a világgazdaság erősödik, nő az ipari kereslet, több rézre van szükség, ezért emelkedik az ár. Ha viszont lassulás, recesszió közeleg, az ipar kevesebbet rendel, a kereslet csökken, így a réz ára esni kezd – még azelőtt, hogy a hivatalos statisztikák kimutatnák a bajt. A történet logikus, látványos, és sok befektető számára csábító: ki ne szeretne egyetlen árfolyamgrafikon alapján előre látni egy válságot? Csakhogy a valóság, mint mindig, jóval összetettebb. A réz valóban lehet fontos indikátor, de önmagában nem igazán tekinthető megbízható válság-előrejelzőnek.
A réz különleges szerepe: ipari barométer a nyersanyagpiacon
A réz árának figyelése azért terjedt el, mert ez a fém az ipari termelés egyik legszélesebb körben használt alapanyaga.
Míg az arany inkább pénzügyi menedékeszköz, az olaj erősen geopolitikai termék, addig a réz klasszikusan az ipar fémje: építkezések, infrastruktúra, elektronika, energetika, járműipar. Ebből következik, hogy a réz iránti kereslet sokszor együtt mozog a gazdasági ciklusokkal.
Ha például világszerte felpörög az építőipar, a hálózatfejlesztés vagy a gyártás, akkor a réz ára jellemzően emelkedik. Ha viszont az ipari megrendelések visszaesnek, a raktárkészletek nőnek és a termelés lassul, a réz ára is gyakran lefelé indul.
A piac tehát sok esetben valóban úgy viselkedik, mintha diagnózist adna a gazdaságról. A kérdés az, hogy ez a diagnózis mennyire pontos, és ami még fontosabb: mennyire időben érkezik.
A nagy kérdés: előre jelez vagy csak együtt mozog?
A réz árának válságjelző szerepe akkor lenne igazán értékes, ha a fém ára következetesen és megbízhatóan megelőzné a recessziókat. Bár a réz ára sok esetben esett recessziók idején, nem mindig volt tiszta, egyértelmű és előrejelző jellegű a mozgás. Történelmi összevetésben valóban találni olyan periódusokat, amikor a réz árfolyama látványosan gyengült a válság előtt vagy annak kezdeti szakaszában. Ugyanakkor több alkalommal is előfordult, hogy a réz ára
- túl későn kezdett esni,
- vagy esett ugyan, de nem következett recesszió,
- vagy éppen volt recesszió, de nem adott egyértelmű figyelmeztetést.
A piaci mítosz tehát részben igaz: a réz gyakran érzékeny a gazdasági lassulásra. De a kulcsszó a „gyakran”, nem pedig a „mindig”.
Miért tévedhet a réz? A nyersanyagár nem csak a keresletről szól
A réz árát sokan úgy kezelik, mintha egyetlen tényező – az ipari kereslet – mozgatná, a valóságban azonban a nyersanyagpiacok árazása legalább ennyire szól a kínálatról, a készletekről, a spekulációról, a devizapiacokról és a geopolitikáról.
1. Kínálati sokkok: bányák, sztrájkok, kitermelési problémák
A réz piacán a kínálat koncentrált, és a termelés jelentős része néhány országban összpontosul. Ha Chilében, Peruban vagy más nagy termelőnél sztrájkolnak a bányászok, engedélyezési probléma adódik, környezetvédelmi korlátozás vagy politikai bizonytalanság jelentkezik, a réz ára emelkedhet akkor is, ha közben a világgazdaság éppen lassul. Ilyenkor az árfolyam nem a konjunktúrát jelzi, hanem a kínálati oldali feszültséget.
2. Spekuláció és pénzügyi piacok
A réz tőzsdei termék. Határidős piacokon kereskednek vele, alapok építenek rá stratégiákat, és az árfolyam gyakran együtt mozog a befektetői hangulattal. Ha például a dollár erősödik, a nyersanyagárak általában nyomás alá kerülnek. Ha pedig globális kockázatkerülés indul, a befektetők gyorsan zárhatják nyersanyag-pozícióikat, ami hirtelen áresést okozhat – anélkül, hogy a reálgazdaságban már valódi recesszió lenne.
3. Kína szerepe: egyetlen ország is elég a félrevezetéshez
A rézkereslet globálisan erősen függ Kínától. Ha Kína infrastruktúra-élénkítést indít, vagy az ingatlanpiacát próbálja stabilizálni, a réz ára gyorsan reagálhat felfelé. Ha viszont kínai lassulás van, az azonnal lefelé húzhatja az árakat. Ez azt jelenti, hogy a réz ármozgása sokszor nem a világgazdaság egészéről, hanem Kína aktuális ciklusáról ad képet, ami fontos információ, de nem feltétlenül azonos a globális recesszió előjelével.
A befektetői csapda: amikor egy mutató túl népszerűvé válik
A Doctor Copper-elmélet népszerűsége önmagában is problémát jelenthet. Ha egy indikátort túl sokan figyelnek, a piac hajlamos lehet túljátszani a jelzéseket.
Ha a réz ára esni kezd, a befektetők egy része automatikusan recessziótól tart, ezért elad részvényeket, csökkenti kockázatát, vagy fedezeti pozíciókat vesz fel, ez pedig visszahat a piacokra, és akár önbeteljesítő folyamattá válhat.
A jelzés tehát nemcsak információt hordoz, hanem maga is befolyásolhatja a piaci viselkedést.
A réz és a tőzsde kapcsolata: nem mindig egy irány
Gyakori állítás, hogy a réz előbb esik, mint a részvénypiac, és így korai figyelmeztetést ad, ám a gyakorlat itt is vegyes. Többször előfordult, hogy a tőzsde már esett, mire a réz igazán lefordult, vagy éppen fordítva: a réz gyengült, miközben a részvényindexek tovább emelkedtek.
A részvénypiacok árazása sokszor előre tekint, és a monetáris politika, a kamatkörnyezet, illetve a vállalati profitvárakozások legalább annyira meghatározóak, mint a nyersanyagkereslet.
Egy 2020-as jellegű helyzetben például a gazdaság mélyen recesszióba süllyedt, de a részvénypiacok gyorsan talpra álltak a jegybanki pénzbőség miatt. A réz ára pedig később, az újraindulás idején ugrott meg. Ilyen környezetben a réz inkább a reálgazdasági helyreállás jelzője volt, nem pedig a pénzügyi piacoké.
Akkor mire jó a réz ára?
A réz árát figyelni nem értelmetlen. Sőt, a réz kiváló indikátor lehet, csak nem úgy, ahogy a legenda állítja.
- Ipari ciklusok és keresleti trendek követésére. A réz árának hosszabb távú trendje sokat elárulhat arról, hogy az ipar inkább bővül vagy inkább óvatos.
- Inflációs és nyersanyagpiaci nyomás jelzésére, mert ha a réz ára tartósan emelkedik, az jelezheti a nyersanyagpiaci szűkösséget, ami idővel inflációs nyomást is generálhat.
- Energetikai átállás és infrastruktúra-befektetések indikátoraként. A zöldátállás rézigényes: elektromos hálózatfejlesztés, elektromos autók, akkumulátoros rendszerek, megújuló energia – mind rézfelhasználással jár. Emiatt a réz árát ma már nemcsak a klasszikus ipari ciklusok, hanem a hosszú távú szerkezeti trendek is mozgatják.
Mi az igazság a válságjelző mítoszról?
A réz ára tehát valóban sok esetben együtt mozog a gazdasági aktivitással, és bizonyos recessziók előtt csökkenést mutatott. De a történelmi tapasztalatok és a piaci mechanizmusok alapján levonható az egyértelmű következtetés:
a réz ára önmagában nem megbízható válság-előrejelző, inkább egy hasznos kiegészítő mutató.
A réz árfolyamát túl sok tényező befolyásolja ahhoz, hogy egyetlen, egyszerű piros lámpaként működjön, például
- kínálati sokkok,
- spekuláció,
- dollármozgás,
- kínai gazdaságpolitika
- és geopolitika
egyaránt eltolhatja az árakat olyan irányba, amely félrevezető lehet.
Mit érdemes figyelni a réz mellett?
Ha a cél a recessziók előre jelzése, akkor a réz legfeljebb egy darab a kirakósból. A tapasztalat szerint érdemes együtt figyelni például:
- a hozamgörbét (inverz görbe),
- a beszerzésimenedzser-indexeket,
- a munkaerőpiaci adatokat,
- a vállalati profitvárakozásokat,
- a hitelpiaci felárakat
- és a globális ipari termelés trendjeit.
Ezek együtt sokkal stabilabb képet adnak, mint bármelyik mutató önmagában.
A réz jó indikátor, csak nem kristálygömb
A réz árának figyelése továbbra is indokolt: a fém valóban érzékeny a gazdasági ciklusokra, és gyakran hamarabb reagál, mint a statisztikák. De a réz nem megmondja a válságot, hanem inkább valószínűsíti, hogy a gazdasági hangulat és az ipari kereslet milyen irányba mozdul. A Dr. Réz-mítosz tehát nem teljesen hamis – csak túl egyszerű. A modern világgazdaságban egyetlen árfolyamgrafikon ritkán ad tiszta választ. A réz inkább egy jó diagnosztikai eszköz a sok közül, amely segíthet az összkép megértésében, de nem helyettesíti a komplex gazdasági elemzést.


