Híznak a lakástakarékok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTavaly is igen jó évet produkáltak a hazai lakás-takarékpénztárak: az MNB Aranykönyv nevű összesítése szerint a négy szereplő összesített mérlegfőösszege 10,75 százalékkal, 679 milliárd forintra emelkedett, miközben a betétállomány 10,6 százalékkal, 617,2 milliárd forintra nőtt. A közelmúltban megjelent két új szereplő viszont egyelőre nem állította feje tetejére a piacot: az Aegon lakástakarékja 350 millió forint környéki betétállománnyal rendelkezett tavaly, az Erste Lakástakarék pedig 20,1 milliárddal. Ebben ugyanakkor semmi meglepő nincs: az Aegon cége 2013 végén kezdte meg tevékenységét – tehát gyakorlatilag tavaly indult a piacon –, az Erste leánya pedig 2011-ben, így mindkét társaság életciklusa elején tart (különösen az előbbi). Figyelemre méltó viszont, hogy az Erste tavaly majdnem megduplázta betétállományát, ami egyáltalán nem elhanyagolható teljesítmény a mai piacon. Ezzel együtt a két, komolyabb múltra visszatekintő társaság sem panaszkodhat: az OTP Lakástakarék 2014 végén bő 235 milliárdos betétállományt kezelt, amely 10,1 százalékos növekedést takar, a Fundamenta-Lakáskassza pedig 361,6 milliárdot, ami 8,2 százalékos bővülés.
Ami pedig a pénzügyi eredményeket illeti: az OTP Lakástakarék és a Fundamenta stabilan nyereséges volt 2014-ben is (utóbbi ráadásul 38,7 százalékkal növelni tudta adózott eredményét), míg az Erste és az Aegon leánycége néhány százmilliós mínuszt produkált. Ugyanakkor ez utóbbiban sincs különösebb meglepetés, hiszen a működésük kezdeti szakaszában járó lakástakarékok a konstrukció sajátosságai miatt mindig veszteségesek: egyrészt a kezdeti költségek nagyon magasak, másrészt profitot akkor lehet inkább termelni, amikor a hitelezési tevékenység is elindult, ez pedig az első ügyfeleknél is csak négy év után történik meg.
A lakástakarékoknak a bankszektoron belül feltűnően stabil teljesítményét több tényező is indokolja. Az egyik maga a konstrukció nagy vonzereje: ennek lényege, hogy a legalább négyéves megtakarítási időszakban az állam harmincszázalékos, legfeljebb évi 72 ezer forintos támogatást nyújt, amelyhez akár 3 százalékos éves betéti kamat is társulhat. Ha pedig az ügyfél elért megtakarítási időszakának a végére, nagyon kedvező feltételekkel juthat hitelhez, csak annyi a dolga, hogy teljesítse a szerződésében vállalt havi befizetéseket. A másik nagy vonzerőt az jelenti, hogy a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben az évi akár 3 százalékos betéti kamat nagyon komoly vonzerőt jelenthet annak, aki hosszabb távon is akar megtakarítani. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a potenciális ügyfelek köre igen széles, hiszen kevés olyan háztartás létezik Magyarországon, amelynek ne lennének lakáshelyzetének javításával kapcsolatos elképzelései. A szerződéskötési díjat ráadásul igen sok esetben elengedik a szolgáltatók.
